Hungary, Parliamentary Elections, 12 April 2026: Interim Report

OSCE Office for Democratic Institutions and Human Rights Election Observation Mission Hungary Parliamentary Election s, 12 April 2026 INTERIM REPORT 26 February – 25 March 2026 27 March 2026 I. EXECUTIVE SUMMARY • Parliamentary elections will be held in Hungary on 12 April. Voters will elect 199 members of parliament under a mixed proportional and majoritarian electoral system, including a national minority component. The elections are unfolding in a highly polarized environment amid concerns over energy security as a matter of both economic and political sovereignty, corruption, and the quality of public services. Heated debates on Hungary’s foreign policy orientation, including relations with the European Union (EU) and Ukraine, feature prominently as election day approaches. The emergence of a new opposition political party has altered the pre -election political landscape. • The electoral legal framework has been amended repeatedly since the last parliamentary elections, mainly introducing extensive technical and procedural changes recommended by the National Election Office (NEO). Many ODIHR Election Observation Mission (EOM ) interlocutors raised concerns that the amendments, in particular those related to boundary delimitation, were passed without a genuinely inclusive consultation process. Previous ODIHR recommendations, including priority ones, such as the banning of the misuse of public office and resources in the campaign, remain largely unaddressed. Under the ongoing state of danger, the government has extraordinary powers to issue decrees, including to restrict or suspend certain fundamental rights and freedoms. • Parliamentary elections are administered by a parallel structure of election commissions and offices. Thus far, the election administration has complied with legal deadlines. Preparations for the elections, including trainings and voter education activities, are proceeding according to schedule. Meetings of the National Election Commission (NEC) are public. Most ODIHR EOM interlocutors have expressed confidence in the technical capacity of the election administration. However, several have raised concerns that the method of appointing NEC members may lead to a political predominance of one party, potentially affecting the body’s impartiality and independence in its decision-making. Voters with different types of disabilities may request a range of assistance m easures. • The central voter register is maintained by the NEO and a s of 21 March includes over 8.1 million eligible voters. Most ODIHR EOM interlocutors expressed confidence in the accuracy of the voter register, but some stakeholders raised concerns about the register for postal voting, citing a lack of safe guards. Almost half a million citizens, most residing in neighbouring countries, will be able to vote by post. Citizens with an individualized court decision due to the commission of criminal offence or limited capacity, because of intellectual or psychosocial disability, are not allowed to vote. • The NEC registered 5 national proportional lists and 12 national minority lists, while Constituency Election Commissions (CoECs) registered 663 candidates competing in the 106 single-member constituencies. Some 23.4 per cent of list candidates and 24 per cent of majoritarian candidates are women. The law contains no provisions for gender quotas, despite a previous ODIHR recommendation. All but one appeal challenging decisions on candidate registration, mostly related to allegations of the fraudulent use of voters’ private data and the submission of forged signatures, were unsuccessful. • The election campaign, which officially started on 21 February, has thus far been vibrant and intense both online and offline, with the contest characterized by frequent negative campaigning and personalized attacks. The campaign has been dominated by an escalation in confrontational rhetoric on Ukraine and the EU, concerns over national and energy security as well as foreign influence in the

ODIHR Election Observation Mission Page: 2 Hungary, Parliamentary Elections, 12 April 2026 Interim Report (26 February – 25 March 2026) campaign, and underpinned by increasingly fear-mongering messaging. Many ODIHR EOM interlocutors have raised concerns about a lack of separation between state messages, activities, and resources, and the ruling party’s campaign. Major campaign themes are also reflected in positive government communications, which have coincided with the pre-campaign and campaign period. • Social networks are a primary forum for the campaign, but the national legislation is silent on online campaigning. In the wake of Meta’s and Google’s political advertising ban in the EU, contestants rely predominantly on organic content, al though there are credible reports that Facebook accounts associated with the ruling party have repeatedly managed to circumvent the ban. With multiple AI-generated videos circulating on social media, many ODIHR EOM interlocutors expressed concerns over the use of domestically generated AI content and disinformation, as well as foreign interference. A number of institutions, acting independently of one another, have assumed oversight of online activity. The National Media and Infocommunications Authority was appointed as the Digital Services Coordinator and in this capacity receives complaints concerning platforms and may issue decrees. As of 16 March, in accordance with the EU’s Code of Conduct on Disinformation, local organizations are cooperating in a Rapid Response System to report problematic social media content to the platforms hosting it. • Women are under-represented in Hungarian politics and the campaign. They hold 15.6 per cent of seats in the outgoing parliament (31 out of 199 seats) and no ministerial posts in the current government. To date, with few exceptions, women politicians have not featured prominently in the campaign, which is centered on party leaders and major political contestants. While social or family issues are addressed, gender equality or women’s rights are not widely discussed . • Parties and candidates may fund their election campaigns from public and private sources. The 2025 legal amendments lifted the campaign spending ceiling allowing for unlimited campaign spending and extended the prohibition on foreign funding of parties to third-party support. Third-party campaigning is otherwise not explicitly regulated. There are no limits on donations and contestants are not required to submit campaign finance reports before election day. There are no sanctions for the non-submission of post-election reports or inaccurate reporting, and the conclusions of the campaign finance oversight body are not subject to appeal. Several ODIHR EOM interlocutors raised concerns about loopholes in the legislation and the independence of the oversight body. • Hungary’s media environment is affected by long- standing systemic weaknesses, with international organizations having raised concerns related to ownership transparency, media concentration, the independence of public service media and the media regulator, and the allocation of state advertising. Numerous ODIHR EOM interlocutors , including in the regions, reported uneven access to information, pressure on independent outlets, and local media environments often dominated by pro-government narratives. Independent and critical media operate alongside a much larger pro-government media sector, contributing to an uneven distribution of reach, visibility and resources. During the campaign, broadcasters are subject to balanced- coverage requirements. Public service media must air political ads on equal terms and free of charge, private broadcasters may choose whether to offer airtime for political ads, and only one has informed the NEC of its intention to do so. • All citizens and legal entities can lodge complaints and appeals against decisions, actions, or inactions that violate election legislation if they are directly affected. The law prescribes timely deadlines for submission and consideration of election matters. Despite previous ODIHR recommendations, public hearings are not guaranteed at any level, but NEC deliberations are public, and its decisions to date have been published in a timely manner, as were relevant Supreme Court (Curia) decisions. As of 24 March, the NEC has considered over 100 cases, of which half were denied admissibility on various formal grounds. The NEC confirmed campaign or media related violations in 12 cases but did not issue dissuasive fines. On 13 March, the Constitutional Court annulled a Curia judgement that obliged online public service media to provide equal coverage to contestants.

ODIHR Election Observation Mission Page: 3 Hungary, Parliamentary Elections, 12 April 2026 Interim Report (26 February – 25 March 2026) • Despite prior ODIHR recommendations, the legal framework continues to lack provisions for domestic non-partisan election observation. Registered nominating organizations contesting with national lists may delegate observers to polling stations. International observers, who are accredited by the NEO, have the right to observe all stages of the electoral process. II. INTRODUCTION Following an invitation from the Hungarian authorities to observe the 12 April 2026 parliamentary elections and based on the recommendations of a Needs Assessment Mission conducted from 15 to 19 December 2025, the OSCE Office for Democratic Institutions and Human Rights (ODIHR ) established an Election Observation Mission (EOM) in Hungary on 26 February . 1 The mission, led by Eoghan Murphy, consists of a 15-member core team based in Budapest and 18 long-term observers (LTOs) deployed since 7 March to eight locations around the country. Mission members are drawn from 26 OSCE participating States, and 55 per cent of mission members are women. III. BACKGROUND AND POLITICAL CONTEXT Hungary is a parliamentary republic, with legislative powers vested in a unicameral parliament. Executive power is exercised by the government, currently led by prime minister Viktor Orbán of the Hungarian Civic Union (Fidesz), serving his fifth term. The governing coalition of Fidesz and the Christian Democratic People’s Party (KDNP) has held a parliamentary majority since 2010 and a two-thirds majority for most of that period. 2 In line with the legal framework, the parliamentary elections were called by the President of Hungary on 13 January. They are unfolding in a highly polarized political environment amid concerns over rising prices, energy security as a matter of both economic and political sovereignty, corruption, and the quality of public services. Debates on Hungary’s foreign policy orientation, including its relations with the European Union (EU) and Ukraine, have featured prominently in the public discourse in the recent period. 3 The emergence of a newly established opposition party, the Respect and Freedom Party (TISZA), has altered the political landscape, with several parties opting not to field national lists to consolidate opposition support. 4 A declared state of danger has been in force since 2022, following the Russian Federation’s invasion of Ukraine. 5 Legislative developments said to be aimed at curbing foreign influence in public life have also affected the broader political environment. The establishment of the Sovereignty Protection Office (SPO) to investigate foreign-funded groups influencing Hungarian political life , followed by a much wider 2025 draft bill on transparency in public life, aiming inter alia to expand the SPO’s powers, has drawn international 1 See previous ODIHR election reports on Hungary. 2 In the 2022 parliamentary elections, Fidesz-KDNP won a two-third majority of 135 out of 199 seats. The remaining seats were distributed between the joint opposition coalition United for Hungary – including the Democratic Coalition (DK), Jobbik Movement for a Better Hungary, Dialogue (Párbeszéd), the Momentum Movement (MM), the Hungarian Socialist Party (MSzP), and LMP – Hungary’s Green Party) with 57 mandates, and Our Homeland (Mi Hazánk) with 6 seats. Of 13 national minority lists submitted, only the German minority won a preferential mandate. 3 Relations between Hungary and the EU have been marked by disputes over the suspension of EU funds linked to rule-of-law requirements. In 2022, the Council of the EU suspended part of Hungary’s funding under the Rule of Law Conditionality Regulation. In 2023, the European Commission authorized the release of approximately EUR 10.2 billion in cohesion funds under the Common Provisions Regulation, concluding that conditions relating to judicial independence under the EU Charter of Fundamental Rights had been met. The European Parliament challenged this decision before the EU Court of Justice. In 2025 and early 2026, Hungary withheld agreement within the Council of the EU on elements of EU financial aid to Ukraine and the renewal of sanctions against the Russian Federation. 4 This includes MSzP, MM , and Párbeszéd. 5 Previously, a state of danger had been declared in March 2020 as a response to the COVID-19 pandemic.

ODIHR Election Observation Mission Page: 4 Hungary, Parliamentary Elections, 12 April 2026 Interim Report (26 February – 25 March 2026) and domestic criticism highlighting concerns over its potential negative effect on civic space and independent media, as well as on freedom of association and expression. 6 IV. LEGAL FRAMEWORK AND ELECTORAL SYSTEM Parliamentary elections are primarily regulated by the 2011 Fundamental Law (Constitution), the 2011 Act on the Elections of the Members of Parliament (Elections Act), the 2013 Act on Election Procedure, and the 2013 Act on the Transparency of Campaign Finance Costs (Campaign Finance Act). 7 Regulations issued by the Minister of Justice supplement the legal framework. 8 The National Election Commission (NEC) issues non-binding guidelines to ensure consistent interpretation and application of the law. 9 Under the ongoing state of danger, the government has extraordinary powers to issue decrees, including to restrict or suspend certain fundamental rights and freedoms beyond the extent permissible in ordinary circumstances, which remain in force for the duration of the declared state of danger, unless parliament revokes them. 10 Some ODIHR EOM interlocutors have raised concerns regarding their potential misuse during the electoral process. 11 In April 2025, constitutional reform introduced the precedence of “child protection” over all other fundamental rights, other than the right to life, which led to legislative amendments impacting the right to peaceful assembly. 12 The Election Procedure Act has been amended six times since the last parliamentary elections, and many ODIHR EOM interlocutors raised concerns that the amendments passed without a genuinely inclusive consultation process. The amendments introduced extensive technical and procedural changes recommended by the National Election Office (NEO), especially related to the operations of the election administration and certain election-day procedures, and included substantive changes to the functioning of the NEC. 13 Previous ODIHR recommendations remain largely unaddressed, including on suffrage rights, the misuse of administrative resources and preventing the blurring of state and party 6 In 2024, the European Commission referred Hungary to the European Court of Justice, arguing the SPO founding act violated EU law, including the Charter of Fundamental Rights. In 2024, the Constitutional Court rejected a complaint submitted by the Transparency International Hungary as unfounded, stating that the law does not empower the SPO to issue binding decisions that have legal consequences, and the challenged provisions cannot be linked to freedom of expression. An appeal of that case to the European Court of Human Rights is pending. 7 Other relevant legislation includes the 1989 Act on the Functioning and Management of Parties (Political Parties Act), as well as laws governing public assemblies, the rights of national minorities, the media, citizenship and civil registration, criminal offences, and court proceedings. 8 In December 2025 and January 2026, the Justice Minister issued two decrees regulating the financing, administration, and timelines of the elections. 9 Fifteen NEC Guidelines adopted between 2014 and 2025 applicable to parliamentary elections are currently in effect. 10 Previously, parliament had to approve state of danger decrees within 15 days of their adoption, and prior to a May 2022 constitutional amendment, they required repeated parliamentary approval to be extended. As of 1 January 2026, the adoption of such decrees requires two-thirds parliamentary approval; previously issued decrees remain in force 11 Since the declaration of the state of danger, the government has issued many decrees unrelated to the war in Ukraine. For instance, in August 2025, a decree allowing the tax authority and State Treasury to use private data of citizens eligible for state benefits, including postal addresses, for the purpose of providing government information. Several decrees have been issued during the electoral period to date, including a 3 February decree that effectively banned several pending cases against the Government related to the taxation of municipalities. Following a public statement of the Budapest Metropolitan Court that it will continue to hear the cases, on 16 March, it referred the question of the constitutionality of the decree to the Constitutional Court. 12 This constitutional change led to amendments to the Act on the Right of Assembly that effectively restrict the rights to peaceful assembly and to freedom of expression for the LGBTI community. As a result, the Pride events planned in Budapest and Pécs in the second half of 2025 were banned. Criminal proceedings against the Budapest mayor and the Pécs event organizers for holding the events are suspended pending resolution of the respective courts’ referral to the Constitutional Court in March 2026 on the constitutionality of the ban. Since the last parliamentary elections, the Constitution has been amended six times. 13 Among other changes to the Act on Election Procedure related to election day, voters are no longer required to present their residency card in order to vote, the mandatory in- country use of ballot envelopes was repealed, and automatic recounts were introduced in case of certain small margins of victory.

ODIHR Election Observation Mission Page: 5 Hungary, Parliamentary Elections, 12 April 2026 Interim Report (26 February – 25 March 2026) functions, protecting media freedom, providing campaign finance transparency, and guarantees for domestic non-partisan election observation. The 199 members of parliament are elected under a mixed system: 106 are elected in single -member constituencies by simple majority, and 93 are elected from closed candidate lists in a nationwide proportional contest through a partially compensatory system, with varying thresholds. 14 Each of the 13 national minority self-governments can submit a candidate list that self-declared voters of the respective minority vote for, with a preferential threshold. 15 In November 2022, the European Court of Human Rights ruled that this system of national minority voting violates the right to free elections and that the restrictions are discriminatory. 16 To date, the Hungarian authorities have not adopted any changes to the system to address the findings of the court. In December 2024, parliament redrew the boundaries of more than one-third of the single -member constituencies. Although the delimitation was needed to address long-standing excessive deviations in the number of voters per constituency due to population movements, some ODIHR EOM interlocutors criticized the boundary changes as favouring the ruling party and highlighted the fact that the redrawing was not conducted by an independent body in an inclusive and transparent manner. 17 Based on the current voter distribution, 20 of the 106 single -member constituencies have more than a 10 per cent deviation, with the largest deviation being 22 per cent. 18 V. ELECTION ADMINISTRATION Parliamentary elections are administered by a parallel structure of election commissions and offices. Commissions are comprised of the NEC, 20 Regional Election Commissions (RECs), 106 Constituency Election Commissions (CoECs), 1,250 Local Election Commissions (LECs), and 10,047 Polling Station Commissions (PSCs). In parallel, a system of election offices headed by the NEO is responsible for the practical administration and management of the elections and provides professional and administrative support to the commissions in their decision-making processes. The NEC is the highest body within the election administration. By law, it is a permanent and independent institution responsible for overseeing the overall conduct of elections. The NEC is composed of seven members elected by parliament for a nine-year term, as well as delegated members nominated by parties 14 The thresholds are 5 per cent for parties standing individually, 10 per cent for two-party coalitions, and 15 per cent for coalitions of three or more parties. Parties that reach the threshold have their surplus votes from single -member constituencies added to their total votes before the proportional seats are allocated using the d’Hondt formula. 15 The 13 national minority self-governments (Armenians, Bulgarians, Croats, Germans, Greeks, Poles, Roma, Romanians, Rusyns, Serbs, Slovaks, Slovenes, and Ukrainians) can submit candidate lists if they collect signatures from at least 1 per cent of the voters included in the national minority register or 1,500 signatures, whichever is smaller. To win a mandate, a minority list must obtain one fourth of the electoral quota required for a mandate from a proportional list. Citizens who vote as minority voters may not vote for the regular national proportional lists. Minorities whose lists do not win a mandate are entitled to a non-voting representative in parliament. 16 Bakirdzi and E.C. v. Hungary. The Court’s decision is based on grounds that minority voters are forced to choose between voting for a minority list – with an unachievable high threshold for representation for most minority communities – or a party list. Currently, only 2 of the 13 registered national minorities – the German and Roma communities – have a sufficient number of voters to elect an MP. ODIHR EOM interlocutors noted that some voters registered as national minorities may opt to relinquish this status in order to vote for national party lists. 17 The boundaries of single -member constituencies are entrenched in cardinal law in the Elections Act and can only be changed by a two-thirds majority vote in parliament. See Opinion on Act LXXIX of 2024 Amending Certain Laws Relating to Elections of the Council of Europe’s European Commission for Democracy Through Law (Venice Commission), which criticizes both the procedure and substance of the redrawing of constituency boundaries, citing concerns of gerrymandering expressed by the opposition as well as demographic experts. 18 Seven constituencies have more than a 15 per cent deviation, including 4 with more than a 20 per cent deviation. Section I.2.2.iv of the Venice Commission’s Code of Good Practice in Electoral Matters recommends that the permissible departure from the norm should not be more than 10 per cent, and should certainly not exceed 15 per cent except in special circumstances.

ODIHR Election Observation Mission Page: 6 Hungary, Parliamentary Elections, 12 April 2026 Interim Report (26 February – 25 March 2026) and coalitions with a parliamentary faction, currently eight. 19 Organizations without a parliamentary group that register national proportional lists, and national minority lists may also delegate a member for the electoral period; however, following recent amendments, these delegates no longer have voting rights. 20 Only 2 of the 15 permanent elected and delegated NEC members are women. 21 Meetings of the NEC are public, but only those conducted via videoconference are broadcast online. 22 Both the agenda and adopted decisions are made available on the NEO website in a timely manner. Lower-level commissions consist of three members elected by the respective county or local assembly, while eligible contestants may delegate additional members, including up to two per PSC. L ower-level offices, which operate within a hierarchical structure run by the NEO, are headed by municipal clerks who serve as secretariats to the corresponding commissions. Most ODIHR EOM interlocutors have expressed confidence in the technical capacity of the election administration. However, several have raised concerns that the method of appointing NEC members may lead to a political predominance of one party, potentially affecting the body’s impartiality and independence in its decision-making. Thus far, the election administration has complied with legal deadlines and preparations at all levels are proceeding according to schedule. Since the calling of the elections, the NEC has adopted 190 decisions concerning the registration of nominating organizations and national minority lists, the content and layout of ballot papers, as well as complaints and appeals against decisions of lower -level election commissions. The NEO has developed training materials for the heads of lower-level election offices, as well as for PSCs, which are available online. At local levels, training sessions for PSC members are either taking place or scheduled. In addition, webpages provide information and videos on the elections, with dedicated sections on the registration of national minorities and voting procedures for voters with visually impairments and reduced mobility. Voters with disabilities may request a range of assistance measures, including election notices and voting templates in Braille , access to easy-to-read materials, and assignment to polling stations accessible to voters with reduced mobility, who may also apply up to 12 April to cast their ballot by mobile ballot box. VI. VOTER REGISTRATION All citizens aged 18 years, as well as married citizens from the age of 16, have the right to vote, except those disenfranchised by an individualized court decision due to the commission of a criminal offence or limited capacity, because of intellectual or psychosocial disability. 23 Suffrage restrictions based on mental disability are contrary to OSCE commitments and other international standards. 24 The central voter register is maintained by the NEO and is based on data from the civil registry as well as other administrative registries. 25 As of 21 March, the central voter register contains a total of 8,121,336 eligible citizens. 19 In July 2022, in line with an ODIHR recommendation, the Act on Election Procedure was amended to extend the mandate of delegated members from parties with a parliamentary group for the entire duration of the legislative term or until the parliamentary faction ceases to exist. The parliamentary factions with delegated members are: Fidesz, KDNP, DK, MSzP, MM, Párbeszéd, Jobbik, and Our Homeland Movement (Mi Hazánk Mozgalom). 20 A July 2022 amendment to the Act of Election Procedure repealed the voting rights of delegated members from parties without a parliamentary group and from national minority lists. Delegated members of the eligible entities – TISZA and the Two-Tailed Dog Party (MKKP) – and national minorities started attending NEC sessions on 10 March. 21 There is no gender-disaggregated data on the composition of election commissions and election office staff. 22 The ODIHR EOM has thus far attended ten NEC meetings, three of which were held via videoconference. 23 According to the NEO as of 11 March , 74,862 citizens are disenfranchised: 47,940 due to a court decision declaring mental incapacity, and 26,922 as a result of a final and binding court decision related to a criminal offence. 24 Paragraph 7.3 of the 1990 OSCE Copenhagen Document states that the participating States will “guarantee universal and equal suffrage to adult citizens”. See Articles 12 and 29 of the Convention on the Rights of Persons with Disabilities (CRPD). See also Paragraph 48 of General Comment No. 1 to Article 12 of the CRPD, which states that “a person’s decision-making ability cannot be a justification for any exclusion of persons with disabilities from exercising […] the right to vote [and] the right to stand for election”. 25 This includes the National Court Office and the Criminal Registry for those deprived of suffrage rights.

ODIHR Election Observation Mission Page: 7 Hungary, Parliamentary Elections, 12 April 2026 Interim Report (26 February – 25 March 2026) Registration is passive for voters with a registered domicile in Hungary, and active for voters without one, who must update their data every 10 years or vote within the ten-year period to remain in the register and be eligible to vote by post. The postal voter register contains the records of 496,473 voters (6.1 per cent of the electorate). This group consists mainly of Hungarian citizens living in neighboring countries but also includes 3,719 in-country voters without a registered domicile. 26 Postal voters may only vote in the national list contest. 27 Voters abroad with a domicile in Hungary may vote for both the national list and the single -member district contests at 151 polling stations in Hungarian diplomatic representations, provided they apply by 2 April. 28 In-country voters who will not be able to vote in their designated polling station may request absentee voting up to 10 days before election day. 29 Voters may request changes to their voter register data at election offices until two days before election day. U pdated voter registration data, including information on postal, out-of- country, and absentee voters is continuously published on the NEO website. Most ODIHR EOM interlocutors expressed confidence in the accuracy of the voter register. However, some raised concerns about the accuracy of the postal voter register, citing a lack of continuous updates or, at least, updates in electoral periods, and a lack of safeguards when compared with in-person voting. VII. CANDIDATE REGISTRATION Citizens with voting rights are eligible to stand as candidates. Candidates may be nominated by political organizations or may run as independents. Political organizations or national minority self-governments intending to field single-member constituency candidates or a national list must register with the NEC as a nominating organization. 30 To register a national list, a party or coalition must nominate candidates in at least 71 single -member constituencies across 14 counties and the capital. A candidate may contest in only one constituency but may simultaneously appear on the nominating organization’s national list. The law contains no provisions for gender quotas, despite a previous ODIHR recommendation. Candidate registration began on 3 February. National lists could be registered until 7 March. Candidates for the 106 single -member constituencies had to submit at least 500 support signatures from eligible voters registered in the constituency to the respective CoEO by 6 March, using NEO provided support signature sheets (recommendation sheets); the CoEOs verified them within four days of submission. The NEC registered five national lists, with a total of 875 candidates, 31 including 205 women (23.4 per cent). 32 Two national lists were rejected. 33 Three of the five organizations with national lists fielded candidates in all 106 single -member constituencies: Fidesz, Our Homeland Movement (Mi Hazánk 26 According to the NEO website, most postal voters belong to Hungarian minorities residing in Romania (311,128), followed by Serbia (86,039) and Germany (15,259). 27 Their completed ballot packages may be sent by post to the NEO or delivered in person, by the voter or a proxy, to Hungarian diplomatic representations or to CoEOs in the country. 28 According to the NEO, as of 21 March, 59,078 voters applied for vote at a Hungarian diplomatic representation. 29 According to the NEO, as of 21 March, 125,190 voters had requested an absentee ballot. 30 The NEC registered 42 nominating organizations, including 30 political parties and coalitions and 12 national minority lists. It rejected the registration of six organizations for lack of proper legal representation, one of which unsuccessfully appealed the NEC decision to the Curia . 31 The five organizations that registered a national list are: DK, Fidesz – KDNP, Mi Hazánk, TISZA, and MKKP. 32 At the national list level, TISZA fielded 33.5 per cent women candidates (62 out of 185); DK 24.1 per cent (26 out of 108); MKKP 22.2 per cent (14 out of 63); Fidesz – KDNP coalition 21.1 per cent (59 out of 279); and Mi Hazánk 18.3 per cent (44 out of 240). Each of these lists includes two women in the top five positions. 33 The NEC refused the registration of the Tea Party list on the grounds that some of its candidates did not have suffrage rights. The Tea Party unsuccessfully appealed the decision to the Curia . The list of the coalition of the Solidarity Party and Workers’ Party was approved by the NEC on 7 March. However, the coalition was unable to submit candidates in at least 71 constituencies, and therefore, the registration of the national list was reversed.

ODIHR Election Observation Mission Page: 8 Hungary, Parliamentary Elections, 12 April 2026 Interim Report (26 February – 25 March 2026) Mozgalom), and TISZA. 34 A total of 663 candidates, including 160 women (24.1 per cent), 35 nominated by 14 organizations or running independently, are contesting the 106 single -member constituency elections. 36 Some 60 appeals challenged CoEC decisions on candidate registration, the vast majority requesting de- registration in connection with allegations of breaches and fraudulent use of voters’ private data or other malfeasance in the support signature sheets. 37 One candidate was deregistered based on fraudulent signature collection sheets. As in previous elections, the NEO launched an online portal allowing voters to verify whether their data had been used to support any candidate. Several ODIHR EOM interlocutors expressed concerns about the misuse of personal data and the submission of forged signatures. The portal received around 82,000 queries during the registration period, including reports of alleged malpractices involving 51 candidates from 12 organizations in 45 constituencies. 38 However, as the signature verification process stops once 500 valid signatures have been confirmed, any remaining signatures were not entered into the portal, and therefore voters could not verify if their data may have been misused in the additional signature sheets. VIII. CAMPAIGN ENVIRONMENT While the official campaign started on 21 February, political parties have been continuously campaigning since mid-2025. 39 The scale of campaign activities has been significant, with contestants campaigning across the country, including with regional leadership tours, large-scale rallies, and town hall meetings. 40 On 15 March, Fidesz and TISZA, the two main contestants, staged massive, peaceful marches in Budapest, with over 100,000 people in attendance at each. The contest has been characterized by frequent negative campaigning and personalized attacks. Campaigning by public officials and misuse of public office and administrative resources for campaign purposes are not explicitly prohibited by law. Many ODIHR EOM interlocutors raised concerns about a lack of separation between state messaging activities and public resources and the ruling party’s campaign. 41 Cases of misuse of public office and resources in the campaign were noted. 42 Campaign billboards and street advertising columns by Fidesz often display personalized attacks against political challengers , negatively 34 DK and MKKP fielded candidates in 105 and 79 single -member constituencies, respectively. 35 TISZA fielded 33 per cent women candidates in single -member constituencies (35 out of 106); the MKKP, 30.4 per cent (24 out of 79); DK, 27.5 per cent (29 out of 105); Mi Hazánk , 17 per cent (18 out of 106); and the Fidesz- KDNP coalition, 14.2 per cent (15 out of 106). 36 Forty-two independent candidates are running in 35 constituencies. 37 Based on decisions published on the respective county administration websites. More than half of these cases were against candidates nominated by the Two- Tailed Dog Party; the party publicly claimed that this was a coordinated effort to obstruct its campaign and reported it to the police. The RECs notified the NEO of the individual breaches of voters’ data, which referred 45 such cases to law enforcement. Some ten other complainants objected that the CoECs refused to allow them to view the signature sheets. 38 As of 12 March. See NEO website . 39 For example, in mid-2025, TISZA launched a ‘Road to Victory’ tour visiting municipalities across the country, while Fidesz and its associated Digital Democracy Development Foundation launched online and in- person initiatives for political messaging, including ‘Digital Civic Circles’ (DPK) and the ‘Fight Club’. 40 ODIHR EOM LTOs have thus far observed 2 5 campaign events staged by 4 parties across 14 counties. 41 In February 2026, the government publicized the payment of the 13 th and newly introduced 14 th monthly pension, and the State Treasury announced on 25 February that businesses can apply from 1 March for government compensation related to the minimum-wage increase. A variety of government programs – from the COVID-19 vaccine during the pandemic, to free digital watches for elderly citizens to monitor their health, and a subsidized mortgage program introduced on 1 September 2025 – have required participants to register their email addresses. Participants have since received emails with government communications that many ODIHR EOM interlocutors claim have been construed as campaign messages. On 13 March, the website of the cabinet published the program for the ruling party’s rally in Budapest on 15 March. The same website also features a link to the National Petition , a nonbinding survey on the war in Ukraine featuring language that echoes ruling party messaging. 42 For example, in early March, 4 3 mayors in single -member constituency 130 in Szabolcs-Szatmár-Bereg county issued a “Mayor’s Letter ” calling on voters to vote for Fidesz and its candidate. The letter was reportedly mailed by the individual mayors to voters, with a cover letter that in some cases was printed on the mayors’ official stationery.

ODIHR Election Observation Mission Page: 9 Hungary, Parliamentary Elections, 12 April 2026 Interim Report (26 February – 25 March 2026) associating European and Ukrainian leaders with the main opposition candidate. The campaign discourse has been dominated by an escalation in confrontational rhetoric on Ukraine and the EU, concerns over national and energy security a s well as foreign influence in the campaign, and underpinned by increasingly negative and fear-mongering messaging. 43 Outside of these main themes, political messaging is focused on security, energy prices, the cost of living, anti-corruption, and social and family benefits. These themes are also reflected in positive government communications , which have coincided with the pre -campaign and campaign period. 44 Social networks are a primary forum for the campaign, and the internet is used by 93.8 per cent of Hungarians between the ages of 16 and 74; 45 54 per cent uses social media as a source of news. 46 Facebook is by far the country’s most popular platform, with just over four million visitors in February 2026 in a country of some nine million. 47 In the wake of Facebook’s and Google’s political advertising bans, 48 contestants rely predominantly on organic content, although there are credible reports that Facebook accounts associated with the ruling party have repeatedly managed to circumvent the ban. 49 Campaign regulations are silent on online campaigning, but EU law, including the Digital Services Act, applies. 50 With multiple AI-generated videos by political actors circulating on social media before and during the official campaign period, many ODIHR EOM interlocutors have expressed concerns over the use of domestically generated A I content and disinformation, and foreign interference. 51 The ODIHR EOM is monitoring the campaign online. 52 A number of state bodies, acting independently of one another, have assumed oversight of online activity. The National Media and Infocommunications Authority (NMHH) was appointed as the Digital Services Coordinator as of 1 January 2023. In this capacity, the NMHH can receive complaints concerning social 43 Both the government and Fidesz have framed the elections in terms of war and security. The Minister of Foreign Affairs stated that “only the current government can … help avoid Hungary being dragged into a war”. ‘Anti-war rallies’ were organized by Fidesz-associated DPKs in 2025 and early 2026, including a rally in Békéscsaba attended by Prime Minister Viktor Orbán on the first day of the official campaign period. The SPO on 13 March published a statement characterizing news reports of planned Russian interference in the elections as foreign-backed disinformation. On 27 February, the SPO stated that “two political pressure organizations, largely financed by the European Commission, are attempting to influence the parliamentary elections through a disinformation narrative”. 44 For example, billboards by state-owned energy company MVM emphasize “Energy. Security”, touting low electricity costs. Two months before election day, the Hungarian National Bank launched a campaign with the slogan “Security and Stability”, stating that “Hungary has never had such large foreign exchange and gold reserves”. 45 See UN International Telecommunication Union, DataHub . 46 Reuters Institute, Digital News Report 2025 . 47 National Media and Infocommunications Authority, February 2026. 48 Meta, implemented its ban across Europe as of 6 October 2025; Google announced it would stop serving political advertising in Europe on 14 November 2024. Both companies cited the TTPA, which went into effect on 10 October 2025, stating it established overly burdensome regulations with which it would be prohibitively difficult to comply. 49 The fact-checking organization Lakmusz reported that from 1 to 25 January, 14 of Fidesz's 106 single-member constituency candidates had run 181 ads on Facebook, of which 19 were subsequently classified as political advertisement by the platform and taken down. 50 On 6 February, the Ombudsperson lodged a motion with the Constitutional Court to rule that the EU Regulation on the Transparency and Targeting of Political Advertising (TTPA) is not applicable in Hungary as it conflicts with certain constitutional provisions and creates legal uncertainty during election campaigns; Fidesz submitted an amicus curiae brief in that case. The case is pending. A local civil society organization also submitted an amicus curiae brief, arguing that the TTPA and Hungarian legislation regulate different aspects, do not conflict, and that EU law has priority. 51 Multiple AI-generated videos were circulated on social media by political actors shortly before the start of the official campaign period. The official Facebook account of Fidesz published such a video featuring a young girl asking after her father, who is then executed in Hollywood-fashion, presumably in Ukraine, as the video mentions the election date. Another video published by the Prime Minister’s official Facebook account, features an AI- generated video of the TISZA leader Péter Magyar taking a late- night call, in Hungarian, from an AI-generated European Commission President Ursula von der Leyen. Both videos were marked as AI-generated in the respective posts. 52 On 9 March, the ODIHR EOM commenced monitoring 99 accounts of selected candidates, political parties, public figures, and institutions on Facebook and Instagram.

ODIHR Election Observation Mission Page: 10 Hungary, Parliamentary Elections, 12 April 2026 Interim Report (26 February – 25 March 2026) media platforms and may issue decrees. 53 Complaints concerning election -related activity on social media can also be lodged with the NEC, which has received 14 such cases, all related to a single video. 54 The SPO informed the ODIHR EOM that it has also initiated two investigations into online campaign activities. 55 In accordance with the EU’s Code of Conduct on Disinformation, 56 as of 16 March, local organizations have co-operated in a Rapid Response System , focusing on identifying fake profiles and political advertisements that violate Hungary’s own rules, which they will then report to the relevant platforms, which retain final decision-making authority . In the absence of legislative gender quotas and internal party measures promoting women’s representation, women are underrepresented in Hungarian politics and the campaign. Women hold 15.6 per cent of seats in the outgoing parliament (31 out of 199 seats) and no ministerial posts in the current government. While constituting about a quarter of candidates, women do not feature prominently in the campaign, which is centered on party leaders and major political contestants, with the exception of DK and Mi Hazánk . 57 Women are well-represented as participants at campaign events observed by ODIHR EOM LTOs, at 30 to 50 per cent. While social or family issues are addressed, gender equality and women’s rights do not feature prominently in the campaign, despite commitments to equal opportunities in opposition party programmes, including TISZA, Democratic Coalition ( DK), and the Two-Tailed Dog Party (MKKP ). National minorities have not been visible in campaign activities observed by the ODIHR EOM thus far, but several interlocutors raised concerns about derogatory rhetoric targeting Roma communities, including public remarks by political figures and activities of ‘Crime Hunters’ linked to Mi Hazánk . 58 The main contestants have nominated a limited number of minority candidates, mainly Roma, in potentially winnable positions, including DK, Fidesz and TISZA. When addressed, minority issues are largely framed through issues affecting Roma communities, with party approaches ranging from socio-economic support to a focus on public order and Roma integration. In some areas, particularly those with higher Roma populations, ODIHR EOM interlocutors raised concerns about socio-economic vulnerabilities that could expose voters to undue influence, including pressure through public employment schemes and alleged vote buying. IX. CAMPAIGN FINANCE The Campaign Finance Act was amended in June 2025 to remove the campaign spending limit, thus allowing for unlimited campaign spending. The 2023 amendments to the Act on Election Procedure prohibit candidates and nominating organizations from using foreign support and require a declaration to this effect as a precondition for registration. 59 December 2025 amendments to the Political Party Act extended the prohibition on foreign funding of parties to third-party support. 60 According to the State Audit Office (SAO), 53 These are the Very Large Online Platforms as defined under the DSA. 54 This video is the AI-generated video posted by Fidesz’s official Facebook account described in footnote 5 1. The NEC ruled 13 of these complaints inadmissible and rejected one, considering the video protected political speech. 55 The SPO, which explores and investigates foreign- funded support activities that might influence election outcomes, issued queries to TISZA concerning a mobile app used by the party allegedly supported by Ukrainian companies connected to that country’s security services, and to Meta concerning allegations that its algorithm is biased toward TISZA. Neither TISZA nor Meta has responded to the SPO’s inquiries to date . 56 The Code was first promulgated in 2018 and was recognized as a code of conduct under the DSA as of 1 July 2025. 57 For example, DK billboards feature extensively the party’s chairperson and prime minister candidate, Klára Dobrev; and Mi Hazánk’s vice-chair Dóra Dúró appears on numerous posters and in online fora, largely due to the fact that party leader László Toroczkai’s profile is banned from Meta’s platforms. 58 In January 2026, Minister of Construction and Transport János Lázár suggested that Roma could be employed in low-skilled public service jobs, including cleaning train facilities; the remarks were widely criticized as derogatory. The ‘Crime Hunters’ (Bűnvadászok) are a vigilante group that has confronted individuals it accuses of criminal behaviour, often targeting Roma; their Facebook page was suspended by Meta on 11 March. 59 These amendments were introduced by the Act on the Protection of National Sovereignty in December 2023. 60 Amendments to the Criminal Code adopted in 2023 criminalized the use of prohibited foreign support by the nominating lists or candidates in relation to elections.

ODIHR Election Observation Mission Page: 11 Hungary, Parliamentary Elections, 12 April 2026 Interim Report (26 February – 25 March 2026) which is mandated to oversee campaign finances, these amendments effectively allow domestic non - monetary support by legal and non-legal entities, which were previously considered prohibited. 61 Public subsidies are available to parties that received more than 1 per cent of the national list votes in the last parliamentary elections, as well as to parliamentary groups, and may be used for campaign purposes. 62 Public funding for parliamentary groups has been substantially increased following several amendments between 2022 and 2024. 63 Single-member candidates and party lists receive public funding, with list funding based on the number of candidates nominated in single -member constituencies. 64 Donations are restricted to Hungarian citizens, and there are no limits on the amount that may be donated for campaigns or regular party activities. Third-party campaigning is not explicitly regulated, apart from the prohibition on certain foreign third-party support. Contestants are not required to maintain a dedicated bank account or to submit interim campaign finance reports. Only donations exceeding HUF 500,000 a year (some EUR 1,280) are identified in parties’ annual finance reports. The audit conducted by SAO only applies to financial statements submitted by candidates and list nominators that obtained parliamentary mandates, which must be published in the National Gazette within 60 days of election day. 65 There are no sanctions for non-submission of reports or inaccurate reporting. 66 SAO conclusions are not subject to appeal. 67 Several ODIHR EOM interlocutors raised concerns about loopholes in the legislation, including in oversight mechanisms, and the independence of the SAO . X. MEDIA Hungary’s media environment continues to be affected by long-standing systemic weaknesses. 68 The European Commission opened infringement proceedings against Hungary in December 2025 under the European Media Freedom Act and parts of the Audiovisual Media Services Directive over concerns related to transparency of media ownership, media concentration, the independence of public service media and the media regulator, and the allocation of state advertising, among others. 69 Earlier in 2025, the OSCE Representative on Freedom of the Media (RFoM) also underlined the need to resolve these issues. 70 Numerous ODIHR EOM interlocutors, including in the regions, reported uneven access to information, and 61 In 2024, the SAO found that opposition coalition parties had received illegal support from legal entities in the form of non- monetary contributions. However, the SAO informed the ODIHR EOM that the amendments adopted in 2025 introduced a new framework under which only non-monetary support in favour of a party’s objectives originating from foreign sources is prohibited. 62 Public funding for political parties amounts to approximately HUF 2.5 billion annually (EUR 1 = HUF 395.75) , of which Fidesz receives HUF 1.01 billion, followed by DK (HUF 268.6 million), Mi Hazánk (HUF 183.1 million), KDNP (HUF 160.5 million), and MKKP (HUF 54.7 million). Party-affiliated foundations receive annual public funding comparable to the amounts received by the respective parties. 63 Funding for parliamentary groups in 2024 amounted to HUF 6. 8 billion, of which Fidesz received HUF 4. 63 billion. 64 Each candidate competing in a single -member constituency is entitled to some HUF 1.7 million and may assign that entitlement to the nominating party’s list. Registered lists may receive between HUF 686 million and 1,03 billion, depending on the number of candidates they field in single -member constituencies. Minority list nominators are together entitled to some HUF 514 million. 65 The SAO may also audit other parties and candidates, upon a substantiated request by other candidates or nominating entities. 66 In cases of prohibited donations, the equivalent amount must be paid into the state budget within 15 days of the SAO’s request. In addition, the party’s state subsidy is reduced by the amount of the prohibited donation. 67 The application of sanctions and enforcement resulting from the SAO findings is subject to appeal. In 2024, following SAO findings that parties had received illegal support and the subsequent deduction of funds by the State Treasury, all six parties from the then opposition coalition filed lawsuits. The Curia referred the matter to the Constitutional Court, to assess whether the absence of direct judicial review of SAO findings is compatible with the right to an effective remedy. In February 2026, the Constitutional Court held that the lack of a direct legal remedy does not violate this right and is therefore not unconstitutional, as enforcement measures taken by the State Treasury are subject to judicial review. 68 See for instance the European Commission, 2025 Rule of Law Report – Hungary; Centre for Media Pluralism and Media Freedom (CMPF) – Media Pluralism Monitor/Hungary country profile . 69 European Commission, infringement INFR(2025)2194, 11 December 2025. 70 See press release on the OSCE RFoM’s visit to Hungary, 4 June 2025.

ODIHR Election Observation Mission Page: 12 Hungary, Parliamentary Elections, 12 April 2026 Interim Report (26 February – 25 March 2026) local media environments often dominated by pro- government narratives, reflecting a broader pattern of pronounced political and media polarization. 71 Separately, government-aligned interlocutors also alleged to the ODIHR EOM instances of aggressive conduct involving opposition figures and journalists. Television and online news portals remain the major sources of information in Hungary, with online news playing a particularly important role. 72 Commercial broadcasters RTL and TV2 are the dominant television groups, while online news consumption is led by major platforms and portals such as Index , Telex and 24.hu. 73 Public service media, 74 while less prominent overall, remain particularly relevant for older age groups and people living in smaller settlements. 75 Independent and critical outlets operate alongside a much larger pro-government media sector, including KESMA (a conglomerate of hundreds of pro-government outlets), contributing to an uneven distribution of reach, visibility and resources. 76 The legal framework is based primarily on the Constitution, the 2010 media laws, and the Act on Election Procedure. During the campaign, broadcasters are subject to balanced- coverage requirements under the media regulatory framework. Based on the Act on Election Procedure, political advertisement on broadcast media must be aired on equal terms and free of charge, while political ads in press, including online press, may be published only against payment and subject to prior registration of the outlet’s price list with the SAO. Public service media are required to air political ads, while private broadcasters may choose whether to do so. Contestants are allocated 600 minutes of free airtime in public service media, of which 470 minutes are reserved for party lists, and 130 minutes for national minority lists. 77 The only private broadcaster having sent official notification to the NEC regarding its intention to broadcast political ads is the RTL Television. Media-law issues are in the remit of the NMHH, Hungary’s media regulator and its Media Council, while election-law matters are handled by the election authorities. The Media Council’s 2026 supervisory plan provides for campaign- period monitoring, but no public NMHH or Media Council communication or decision on media content related to this election campaign is available on their website thus far. On 9 March the ODIHR EOM commenced quantitative and qualitative monitoring of six television outlets and, on 15 March of six online media outlets. 78 XI. ELECTION DISPUTE RESOLUTION All citizens and legal entities can lodge complaints and appeals against decisions, actions, or inactions that violate election legislation. The law prescribes timely submission and consideration of complaints and appeals. 79 Despite previous ODIHR recommendations, public hearings are not guaranteed at any level. 80 Complaints on violations in single-member constituency elections, including against local media, are under the jurisdiction of CoECs, while complaints on nationwide election issues are considered by the NEC. Most CoEC decisions can be appealed to the NEC. 81 All NEC decisions, including on complaints and appeals, are 71 These concerns were further highlighted by a recent incident on 10 March, when two journalists of Telex, one of the more critical media outlets, were reportedly forcibly removed from a public campaign event attended by Deputy Prime Minister Zsolt Semjén in Csákberény (Fejér county). 72 NMHH, Media Market Report 2025. 73 See NMHH, Media Market Report 2025, TV news consumption and Online news-consumption. 74 MTVA (Media Service Support and Asset Management Fund); DMSZ (Duna Media Service Nonprofit Private Limited Company). 75 Republikon Institute, Media consumption in Hungary (2021). 76 On market asymmetry, see CMPF and Euromedia Ownership Monitor. 77 The exact number of minutes, depending on the number of registered nominating organizations, is determined by the NEC following the finalization of the candidate registration process. 78 The sample includes public service media channels Duna and M1, private television channels ATV, Hír TV, RTL Klub, and TV2 , and online media Blikk , hvg.hu, Index, Origo, Telex, and 24.hu. 79 During the election period, three days for submission and three days for consideration. A 2024 amendment shortened the deadline for the Constitutional Court from six to five calendar days. 80 In the view of the Curia this is justified by the short statutory deadlines for deciding on election cases. 81 Appeals against CoEC decisions on candidate registration are filed with RECs.

ODIHR Election Observation Mission Page: 13 Hungary, Parliamentary Elections, 12 April 2026 Interim Report (26 February – 25 March 2026) subject to judicial review by the Supreme Court (Curia). 82 Further, the constitutionality of Curia decisions can be challenged to the Constitutional Court. Despite recent legislative amendments aimed at strengthening judicial independence, some ODIHR EOM interlocutors have expressed concerns with the new court case management system in the wider context of concerns about the independence and impartiality of the judiciary, including the Constitutional Court. 83 NEC deliberations on complaints and appeals are held in public sessions. To date, decisions have been published on the NEO website in a timely manner, as have relevant Curia decisions. As of 24 March, the NEC has considered over 100 cases, of which half were denied admissibility on various formal grounds. 84 Most cases concerned alleged violations of campaign rules; these included more than 25 cases on the misuse of public positions and administrative resources for campaign purposes, none of which were upheld. 85 Among the cases considered on the merits, the NEC confirmed campaign or media related violations in 12 cases but did not issue dissuasive fines, including three cases in which it overturned fines imposed by the CoECs on ruling party candidates, despite upholding the violations. 86 The NEC overturned four CoEC decisions that had found unlawful campaign activity against the opposition’s campaign or committed by the ruling party. 87 As of 24 March, the Curia reviewed 38 cases; the court overturned two NEC decisions, finding that the respondents had violated the principles of equality of opportunity, fairness, and/or good faith established in the Act on Election Procedure. 88 In one case which was subsequently annulled by the Constitutional Court, the Curia ruled that the social media page of a public service media provider breached the principle of equal opportunity by disproportionately covering the ruling party in one day of postings and ordered it to not engage in similar conduct in the future. 89 On 23 March, the Curia issued a new decision in the case, again 82 REC decisions on appeals regarding candidate registration are also subject to judicial review by the Curia . A June 2025 amendment expanded the Curia panels adjudicating election-related cases from three to five judges . Voter registration cases can be submitted to the competent Regional Court. 83 A June 2023 amendment introduced an automatic case allocation system with some discretionary powers to transfer cases between panels of judges, which some ODIHR EOM interlocutors assert lacks transparency, oversight, and clear safeguards. The 2025 European Commission Rule of Law report states that the Curia’s case allocation system is “being implemented well”. A European Parliament action concerning the adequacy of judicial reforms is pending before the European Court of Justice. Many pending cases against Hungary in the European Court of Human Rights concern barriers to access the courts, allegations of politically influenced judicial structures, and lack of effective remedies. 84 All complaints to the NEC concerning campaign activities before the start of the official campaign period were denied admissibility for that reason. The most common cited inadmissibility ground has been a lack of legal standing, which is limited by law to those “affected by the case” . In its decisions, the NEC refers to Curia jurisprudence that interprets this as a direct violation of the complainants’ rights, which for the most part does not apply to voters even when appealing CoEC decisions that dismiss their complaints. 85 As of 24 March, in 13 cases alleging misuse of public position or administrative resources in the campaign, the NEC referred to Article 142 of the Act on Election Procedure, which provides, in part, that the activities of local governments and other state organs in performing their functions provided for by the law shall not be considered election campaigning. 86 No fines were issued for most confirmed violations, including campaigning in an educational institution by ruling party candidates (three cases); obstruction of opposition campaign activity by law enforcement (one case) and by a ruling party candidate (one case); publication of false information about an opposition party by public local media; and unequal and biased and/or unequal coverage by a public media provider (in two cases). A series of violations on disproportionate coverage of the ruling party by the national public media’s online and broadcast services garnered the highest fine of less than HUF 2 million. 87 One case concerned a ruling party campaign leaflet that included false claims about TISZA’s campaign platform, two cases involved the same independent candidate who misappropriated TISZA’s campaign identity, and one case involved a Fidesz candidate/local council member who campaigned in an educational institution. 88 The Curia reviewed 18 applications against REC decisions related to candidate registration and 17 cases against NEC decisions. Thirteen cases were deemed inadmissible. 89 On 13 March, the Constitutional Court annulled the Curia ’s decision, ruling that it violated the constitutional guarantee of fair trial as it did not clearly establish that a social media page is considered a media service provider under the law. On 24 March, the Constitutional Court annulled another Curia decision on the same matter.

ODIHR Election Observation Mission Page: 14 Hungary, Parliamentary Elections, 12 April 2026 Interim Report (26 February – 25 March 2026) finding that online platform of the public service media are subject to the principle of equality of opportunity, using new reasoning, and a violation in the case. 90 XII. ELECTION OBSERVATION Despite prior ODIHR recommendations, the legal framework continues to lack provisions for domestic non- partisan election observation. 91 Several civil society organizations informed the ODIHR EOM that unlike in previous elections, they are not involved in the recruitment and training of party-delegated PSC members, as the political parties they approached decided to manage these processes themselves. In addition to nominating PSC members, organizations that have registered national proportional lists may delegate, no later than 2 April, observers to work alongside the election offices and commissions during tabulation and verification of postal ballots and recounts. International observers, who are accredited by the NEO, have the right to observe all stages of the electoral process. As of 23 March, 7 international organizations and 14 foreign election management bodies and other state institutions had registered a total of 121 observers. XIII. ODIHR EOM ACTIVITIES The ODIHR EOM opened in Budapest on 26 February. The mission has met and established regular contacts with the NEC, the NEO, the Ministry of Foreign Affairs and Trade, the SAO, SPO, State Treasury and other governmental and state institutions involved in the electoral process, political parties, candidates, civil society, the media, and the resident diplomatic community. ODIHR EOM LTOs have been meeting stakeholders at the county and local levels since their deployment on 7 March. The OSCE Parliamentary Assembly and the Parliamentary Assembly of the Council of Europe have announced their intention to deploy observer delegations for the 12 April election day. The English version of this report is the only official document. An unofficial translation in Hungarian is available. 90 Under Article 123 of the Code of Administrative Litigation and Articles 427 and 428 of the Civil Procedure Code, the Curia is required, on a priority basis, to issue a new decision when its judgements are overturned by the Constitutional Court. The case is required to be heard by the same panel of judges as the original case. 91 Paragraph 8 of the 1990 OSCE Copenhagen Document states that OSCE “participating states consider that the presence of observers, both foreign and domestic, can enhance the electoral process for States in which elections are taking place”.

EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala Választási Megfigyelési Misszió Magyarország Országgyűlési választások, 2026. április 12. IDŐKÖZI JELENTÉS 2026. február 26 – március 25. 2026. március 27. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ • Április 12-én országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon. A szavazók 199 országgyűlési képviselőt választanak vegyes arányos-többségi választási rendszerben, amely magában foglal egy nemzetiséggel kapcsolatos alkotóelemet is. A választások rendkívül polarizált légkörben zajlanak, az energiabiztonsággal mint gazdasági és nemzeti szuverenitási kérdéssel, a korrupcióval és a közszolgáltatások minőségével kapcsolatos aggodalmak közepette. Magyarország külpolitikai orientációját, ideértve az Európai Unióval (EU) és Ukrajnával való viszonyt, a választások napjának közeledtével egyre hevesebb viták övezik. Egy új ellenzéki politikai párt megjelenése megváltoztatta a választások előtti politikai -térképet. • A választás jogi kereteit több alkalommal is módosították a legutóbbi országgyűlési választások óta, nagyrészt a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által javasolt, kiterjedt technikai és eljárási módosítások implementálásával. Több beszélgetőpartner aggodalmát fejezte ki a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) Választási Megfigyelési Missziójának (VMM) azzal kapcsolatban, hogy a módosításokat, különösen a választási kerületek kijelölésével kapcsolatosakat, ténylegesen inkluzív egyeztetési folyamat nélkül fogadták el. A korábbi ODIHR ajánlások, köztük elsődleges fontosságúak is, nagyrészt érdemi válasz nélkül maradtak, úgy mint a hivatali pozícióval és a közpénzzel való visszaélés megtiltása a kampányolás során. Az érvényben levő „veszélyhelyzet” miatt a kormány rendkívüli hatáskörrel rendelkezik rendeletek elfogadására, amelyekkel többek között bizonyos alapvető jogokat is korlátozhat vagy felfüggeszthet. • Az országgyűlési választásokat egymás mellett párhuzamosan működő választási bizottságok és irodák bonyolítják le. Eddig a választás szervezésében betartották a jogszabályban előírt határidőket. A választásokra való felkészülés, ideértve a képzéseket és a választóknak szóló tájékoztatási tevékenységeket is, a tervek szerint halad. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülései nyilvánosak. A ODIHR VMM legtöbb beszélgetőpartnere bízik a választást lebonyolító szereplők technikai kapacitásában. Néhányan azonban aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az NVB tagok kinevezésének folyamata egyetlen párt politikai túlsúlyához vezethet, ami kihatással lehet a testület pártatlanságára és függetlenségére döntéseinek meghozatalhozatala során. A különböző fogyatékossággal élő szavazók többfajta segítségnyújtás iránti igényt terjeszthetnek elő. • A központi választói névjegyzéket az NVI vezeti, és március 21-én több mint 8,1 millió választásra jogosult személy szerepelt rajta. A ODIHR VMM legtöbb beszélgetőpartnere megbízik a választás i névjegyzék pontosságában, de néhányan aggodalmukat fejezték ki a levélben szavazók nyilvántartását illetően, garanciák hiányára hivatkozva. Közel félmillió, nagyrészt a szomszédos államokban élő állampolgár szavazhat levélben. Nem szavazhatnak azok az állampolgárok, akik ügyében egyedi bírósági döntés bűncselekmény elkövetése miatt vagy értelmi vagy pszichoszociális fogyatékosság miatti korlátozott cselekvőképesség miatt így határozott. • Az NVB 5 országos arányos listát és 12 nemzetiségi listát regisztrált, míg az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságok (OEVB) 663 jelöltet vettek nyilvántartásba, akik 106 egyéni mandátumért versengenek majd az egyéni választókerületekben. A listás jelöltek mintegy 23,4 százaléka, az egyéni választókerületi jelölteknek pedig 24 százaléka nő. A törvény nem tartalmaz

ODIHR Választási Megfigyelési Misszió Oldal: 2 Magyarország, Országgyűlési választások, 2026. április 12. Időközi jelentés (2026. február 26 – március 25.) nemi kvótára vonatkozó előírást annak ellenére, hogy a ODIHR korábban tett erre vonatkozó ajánlást. A jelöltek nyilvántartásba vételéről szóló döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek – amelyek többségében a választók személyes adataival való visszaélésekkel és hamis aláírások benyújtásával kapcsolatos állításokat fogalmaztak meg – egy kivételével mind sikertelenek voltak. • A hivatalosan február 21-én kezdődött választási kampány eddig mind az interneten, mind a valós életben élénk és intenzív volt, és a versengést gyakran negatív kampány és személyeskedő támadások jellemezték. A kampányt az Ukrajnával és az EU-val kapcsolatos konfrontatív retorika fokozódása, a nemzet- és az energiabiztonsággal kapcsolatos aggodalmak, valamint a kampány külföldi befolyásolásának kérdései határozz ák meg, amelyekhez egyre félelemkeltőbb üzeneteket társítottak. A ODIHR VMM számos beszélgetőpartnere aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az állami üzenetek, tevékenységek és források, illetve a kormánypárt kampánya nem válik el egymástól. A kampány főbb témái visszatükröződnek a kampányt megelőző és kampányidőszak alatti pozitív kormányzati kommunikációban. • A közösségi média a kampányolás elsődlegs színtere, de a nemzeti jog nem rendelkezik az online kampányolásról. A Meta és a Google EU-ban bevezetett politikai hirdetési tilalmát követően a jelöltek elsődlegesen a nem fizetett tartalmakra támaszkodnak, habár hiteles források szerint a kormánypárthoz köthető Facebook-fiókoknak többször is sikerült kijátszaniuk a tilalmat. Mivel számos mesterséges intelligencia által generált videó kering a közösségi médiában, a ODIHR VMM számos beszélgetőpartnere aggodalmát fejezte ki a Magyarországon mesterséges intelligenciával készített tartalm ak és a dezinformáció, valamint külföldi beavatkozás miatt is. Számos, egymástól függetlenül működő intézmény felelős az online tevékenységek felügyeletéért. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot jelölték ki digitális szolgáltatási koordinátorrá, és ebben a minőségében elbírálja a platformokkal kapcsolatos panaszokat, illetve rendeletet alkothat. Március 16- tól az EU dezinformációval kapcsolatos magatartási kódexének megfelelően a helyi szervezetek gyorsreagálású rendszer keretében működnek együtt, hogy a problémás közösségi média tartalmakat jelentsék az azokat tároló platformoknak. • A nők alulreprezentáltak a magyar politikában és a választási kampányban. A leköszönő parlamentben a képviselői helyek 15,6 százalékát foglalják el (199 helyből 31- et), a jelenlegi kormányban pedig egyetlen miniszteri posztot sem tölt be nő. Eddig – néhány kivételtől eltekintve – a női politikusok nem játszottak kiemelt szerepet a kampányban, amelynek középpontjában a pártvezetők és a főbb politikai szereplők állnak. Bár szociális és családi kérdések felmerülnek, a nemek közötti egyenlőségről és a nők jogairól nem folyik széles körű vita. • A pártok és a jelöltek választási kampányaikat állami- és magánforrásokból egyaránt finanszírozhatják. A 2025- ös jogszabálymódosítások eltörölték a kampánykiadások összegének felső határát, lehetővé téve a korlátlan kampánykiadásokat, és kiterjesztették a pártok külföldi finanszírozására vonatkozó tilalmat a harmadik fél által nyújtott támogatásra is. A harmadik fél által végzett kampánytevékenység más kérdés kapcsán nincs kifejezetten szabályozva. Az adományok összegére vonatkozóan nincs korlátozás, és a jelölteknek nem kell kampányfinanszírozási jelentést benyújtaniuk a választás napját megelőzően. A választást követő jelentések benyújtásának elmulasztása vagy pontatlan jelentéstétel esetén nincs szankció, és a kampányfinanszírozást felügyelő szerv megállapításaival szemben nincs helye fellebbezésnek. A ODIHR VMM több beszélgetőpartnere is aggodalmát fejezte ki a joghézagok és a felügyeleti szerv függetlensége kapcsán. • Magyarország médiakörnyezetét régóta fennálló rendszerbeli hiányosságok jellemzik: a nemzetközi szervezetek aggodalmukat fejezték ki a tulajdonosi viszonyok átláthatatlansága, a média koncentrációja, a közszolgálati média és a médiafelügyelet függetlensége, valamint az állami hirdetések elosztása kapcsán. A ODIHR VMM számos beszélgetőpartnereországszerte arról számolt

ODIHR Választási Megfigyelési Misszió Oldal: 3 Magyarország, Országgyűlési választások, 2026. április 12. Időközi jelentés (2026. február 26 – március 25.) be, hogy az információkhoz való hozzáférés egyenlőtlen, nyomást gyakorolnak a független médiumokra, és a helyi médiakörnyezetet gyakran a kormánypárti narratívák uralják. A kormánypárti médiaszektor jelentősen nagyobb, mint a független és a kritikus média, ami hozzájárul azelérés, a láthatóság és az források egyenlőtlenségéhez. A kampány ideje alatt a műsorszolgáltatóknak meg kell felelniük a kiegyensúlyozott tudósítás követelményének. A közszolgálati médiának egyenlő feltételekkel és díjmentesen kell sugároznia a politikai hirdetéseket, míg a keresekedelmi műsorszolgáltatók eldönthetik, hogy biztosítanak- e sugárzási időt politikai hirdetésekre, és csak egy jelezte az NVB-nek ezen szándékát. • Minden állampolgár és jogi személy panaszt és fellebbezést nyújthat be a választási jogszabályokat sértő határozatok, intézkedések vagy mulasztások ellen, amennyiben azok közvetlenül érintik őket. A törvény megfelelő határidőket ír elő a választási ügyek benyújtására és elbírálására vonatkozóan. A ODIHR korábbi ajánlásai ellenére a nyilvános meghallgatások egyetlen szinten sem garantáltak, de az NVB ülései nyilvánosak, és eddigi határozatait – akárcsak a kapcsolódó kúriai döntéseket – időben közzétették. Március 24- ig az NVB több mint 100 ügyet vizsgált meg, amelyek felét különböző formai okok miatt elutasította. Az NVB 12 ügyben állapított meg a kampányoláshoz vagy a médiához kapcsolódó jogsértést, de nem szabott ki visszatartó erejű bírságokat. Március 13- án az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria azon ítéletét, amely a közszolgálati média online felületei számára előírta a kiegyensúlyozott tájékoztatást a jelöltek vonatkozásában. • A ODIHR korábbi ajánlásai ellenére a jogszabályok továbbra sem tartalmaznak rendelkezéseket a belföldi pártfüggetlen választási megfigyelőkről. A nyilvántartásba vett országos listával rendelkező jelölőszervezetek megfigyelőket küldhetnek a szavazóhelyiségekbe. Az NVI által akkreditált nemzetközi megfigyelők jogosultak a választási folyamat minden szakaszának megfigyelésére. II. BEVEZETÉ S A magyar hatóságoknak a 2026. április 12- i parlamenti választások megfigyelésére szóló meghívása, valamint a 2025. december 15. és 19. között lezajlott igényfelmérő misszió ajánlásai alapján az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) február 26-án Választási Megfigyelési Misszió (VMM) indított Magyarországon. 1 Az Eoghan Murphy vezette misszió egy 15 fős, budapesti székhelyű szakértői csapatból és 18 hosszú távú megfigyelőből (HTM) áll, akik március 7-től tartózkodnak az ország nyolc különböző régiójában. A misszió tagjai az EBESZ 26 tag államából kerültek ki, és 55 százalékuk nő. III. POLITIKAI HÁTTÉR ÉS KÖRNYEZET Magyarország egy parlamentáris köztársaság, amelyben a törvényhozó hatalom az egykamarás parlamenté. A végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja, amelynek jelenlegi vezetője az ötödik miniszterelnöki megbízatását töltő Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség (Fidesz) képviselője. A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) kormányzati koalíciója 2010 óta többséggel rendelke zik a parlamentben és ezen időszak nagyrészében kétharmados többsége volt. 2 A jogszabályoknak megfelelően Magyarország köztársasági elnöke január 13- án kiírta az országgyűlési választásokat. A választások rendkívül polarizált politikai légkörben zajlanak, az inflációval, az 1 Lásd a ODIHR Magyarországról szóló korábbi jelentéseit 2 A 2022- es országgyűlési választásokon a Fidesz- KDNP kétharmados többséggel 135 parlamenti helyet nyert el a 199-ből. A fennmaradó helyek elosztása a következő: 57 mandátumon az Egységben Magyarországért közös ellenzéki koalíció osztozott – amely magába foglalta a Demokratikus Koalíciót (DK), a Jobbik Magyarországért Mozgalmat, a Párbeszédet, a Momentum Mozgalmat (Momentum), a Magyar Szocialista Pártot (MSZP), és az LMP – Magyarország Zöld Pártját –, a Mi Hazánk pedig 6 mandátumot nyert. A benyújtott 13 nemzetiségi lista közül csak a német szerzett kedvezményes mandátumot.

ODIHR Választási Megfigyelési Misszió Oldal: 4 Magyarország, Országgyűlési választások, 2026. április 12. Időközi jelentés (2026. február 26 – március 25.) energiabiztonsággal mint gazdasági és nemzeti szuverenitási kérdéssel, a korrupcióval és a közszolgáltatások minőségével kapcsolatos aggodalmak közepette. Az elmúlt időszakban a közbeszédben kiemelt szerepet kaptak a magyar külpolitika irányvonalairól, többek között az Európai Unióval (EU) és Ukrajnával fennálló kapcsolatokról folyó viták. 3 Az újonnan alakult ellenzéki párt, a Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA) megjelenése megváltoztatta a politikai helyzetet, valamint több párt úgy döntött, hogy nem állít országos listát az ellenzék támogatottságának megszilárdítása érdekében. 4 Az Orosz Föderáció ukrajnai inváziójára tekintettel 2022 óta veszélyhelyzet van érvényben. 5 A külföldi befolyás visszaszorítását célzó új törvények a tágabb politikai környezetet is átalakították. A magyar politikai életet befolyásoló külföldről finanszírozozott csoportok kivizsgálására létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal (SzH), majd a közélet átláthatóságáról szóló, sokkal átfogóbb 2025-ös törvénytervezet – amelynek célja többek között az SzH hatáskörének kiterjesztése volt – nemzetközi és hazai bírálói hangsúlyozták a civil szervezetekre és a független médiára, valamint az egyesülési és a véleménynyilvánítási szabadságra gyakorolt lehetséges negatív hatásokkal kapcsolatos aggodalmaikat. 6 IV. A JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET ÉS A VÁLASZTÁSI RENDSZER A parlamenti választásokat elsősorban a 2011-es Alaptörvény (A lkotmány), az országgyűlési képviselők megválasztásáról szóló 2011-es törvény (választási törvény), a választási eljárásról szóló 2013-as törvény, valamint a kampányköltségek átláthatóságáról szóló 2013- as törvény (kampányfinanszírozási törvény) szabályozza . 7 Az igazságügyi miniszter által kiadott rendeletek kiegészítik a jogi keretrendszert. 8 A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem kötelező érvényű iránymutatásokat ad ki a törvény egységes értelmezésének és alkalmazásának biztosítása érdekében. 9 A jelenleg érvényben lévő veszélyhelyzetben a kormány rendkívüli rendeletalkotási jogkörrel rendelkezik, így rendelet útján bizonyos alapvető jogok korlátozását vagy felfüggesztését rendelheti el az általános körülmények között megengedhető mértéket meghaladóan, amely rendeletek a kihirdetett veszélyhelyzet időtartama alatt hatályban maradnak, hacsak a parlament 3 Magyarország és az EU kapcsolatát a jogállamisági követelményekhez kapcsolódó uniós források felfüggesztése körüli viták jellemezték. 2022-ben az EU Tanácsa a Jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet alapján felfüggesztette Magyarországnak járó forrásainak egy részét. 2023- ban az Európai Bizottság engedélyezte a Közös rendelkezésekről szóló rendelet alapján mintegy 10,2 milliárd euró összegű kohéziós forrás kifizetését, megállapítva, hogy az EU Alapjogi Chartájában foglalt bírói függetlenségre vonatkozó feltételek teljesültek. Az Európai Parlament ezt a döntést megtámadta az Európai Unió Bírósága előtt. 2025 -ben és 2026 elején Magyarország nem járult hozzá az EU Tanácsában az Ukrajnának nyújtandó uniós pénzügyi támogatás egyes elemeihez és az Orosz Föderáció elleni szankciók meghosszabbításához. 4 Ideértve az MSZP-t, a Momentumot és a Párbeszédet. 5 Ezt megelőzően 2020 márciusától a COVID- 19 járványra tekintettel került kihirdetésre veszélyhelyzet. 6 2024-ben az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé utalta Magyarország ügyét azzal érvelve, hogy a SzH megalapításáról szóló törvény sérti az uniós jogot, többek között az Alapjogi Chartát. 2024-ben az Alkotmánybíróság elutasította a Transparency International Magyarország által benyújtott panaszt, megállapítva, hogy a törvény szerint az SzH-nak nem hozhat jogi következményekkel járó, kötelező erejű határozatokat, továbbá a támadott rendelkezések nem hozhatók összefüggésbe a véleménynyilvánítás szabadságával. Az ügyben az Emberi Jogi Európai Bíróságához benyújtott kérelem elbírálása folyamatban van. 7 További releváns jogszabályok még a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989- es törvény (Politikai pártokról szóló törvény), valamint a gyülekezési jogról szóló törvény, a Büntető Törvénykönyv, a nemzetiségek jogait, a médiát, a központi névjegyzéket és a bírósági eljárásokat szabályozó törvények. 8 2025 decemberében és 2026 januárjában az igazságügyi miniszter két rendeletben szabályozta a választások finanszírozását, lebonyolítását és menetrendjét. 9 Az NVB által 2024 és 2025 között elfogadott, országgyűlési választásokra irányadó iránymutatások közül 15 hatályos.

ODIHR Választási Megfigyelési Misszió Oldal: 5 Magyarország, Országgyűlési választások, 2026. április 12. Időközi jelentés (2026. február 26 – március 25.) vissza nem vonja azokat. 10 A VMM néhány beszélgetőpartnere aggodalmát fejezte ki a rendeletek választási folyamat során történő esetleges visszaélésszerű alkalmazásával kapcsolatban. 11 A 2025 áprilisában elfogadott Alaptörvény- módosítás értelmében a „gyermekvédelem” – az élethez való jog kivételével – elsőbbséget élvez minden más alapjoggal szemben, ami a békés gyülekezéshez való jogot érintő jogszabálymódosításokhoz vezetett. 12 A választási eljárásról szóló törvényt a legutóbbi parlamenti választások óta hatszor módosították, és a ODIHR VMM számos beszélgetőpartnere aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a módosításokat ténylegesen inkluzív egyeztetési folyamat nélkül fogadták el. A módosítások az NVI által javasolt kiterjedt technikai és eljárási változtatásokat vezettek be, különösen a választási adminisztráció működésével és a választások napjával kapcsolatos egyes eljárásokkal kapcsolatban, továbbá lényeges változtatásokat tartalmaztak az NVB működésével kapcsolatban. 13 A ODIHR korábbi ajánlásai nagyrészt érdemi válasz nélkül maradtak, ideértve a választójogot, a közigazgatási források visszaélésszerű felhasználását, az állami- és párttisztségek összemosódásának megakadályozását, a média szabadságának védelmét, a kampányfinanszírozás átláthatóságát, valamint a belföldi pártfüggetlen választási megfigyelés garantálását érintő ajánlásokat. A 199 parlamenti képviselőt vegyes rendszer alapján választják meg: 106- ot egyéni választókerületekben egyszerű többséggel, 93- at pedig zárt jelöltlistákról, országos arányos választási rendszerben, részleges kompenzációs rendszer alkalmazásával, változó küszöbértékek mellett. 14 A 13 nemzetiségi önkormányzat mindegyike benyújthat egy jelöltlistát, amelyre az adott nemzetiséghez tartozó, magát az adott nemzetiség tagjának valló választópolgárok szavazhatnak, kedveményes küszöbérték mellett. 15 2022 novemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy ítélte meg, hogy a nemzetiségek ilyen kepviseleti rendszere sérti a szabad választásokhoz való jogot, és megállapította, hogy a korlátozások 10 Korábban a parlamentnek a veszélyhelyzeti rendeleteket azok elfogadásától számított 15 napon belül jóvá kellett hagynia, és a 2022. májusi alkotmánymódosítást megelőzően azok meghosszabbításához ismételt parlamenti jóváhagyásra volt szükség. 2026. január 1-jétől az ilyen rendeletek elfogadásához a parlament kétharmados többségének jóváhagyása szükséges; a korábban kiadott rendeletek továbbra is hatályban maradnak. 11 A veszélyhelyzet kihirdetése óta a kormány számos olyan rendeletet hozott, amely nem függ össze az ukrajnai háborúval. Például 2025 augusztusában olyan rendeletet alkotott, amely lehetővé teszi az adóhatóság és az Államkincstár számára, hogy az állami támogatásokra jogosult polgárok személyes adatait – beleértve a postai címeket is – kormányzati tájékoztatás céljából felhasználják. A választási időszakban eddig több rendeletet is kiadtak, köztük egy február 3-i rendeletet, amely gyakorlatilag megszüntette az eljárást a kormány ellen folyamatban lévő, önkormányzatok adóztatásával kapcsolatos ügyekben. A Fővárosi Törvényszék közleményt adott ki az eljárás folytatásáról, majd március 16-án az Alkotmánybírósághoz fordult a rendelet alkotmányossági vizsgálata érdekében. 12 Ez az Alaptörvény-módosítás a gyülekezési jogról szóló törvény módosításához vezetett, amelyek hathatósan korlátozzák az LGBTI-közösség békés gyülekezéshez való jogát és a véleménynyilvánítás szabadságát. Ennek eredményeként a 2025 második felében Budapesten és Pécsett tervezett Pride- rendezvényeket betiltották. A rendezvények megtartása miatt a budapesti polgármester és a pécsi rendezvény szervezője ellen indított büntetőeljárásokat az eljáró bíróságok felfüggesztették és 2026 márciusában az Alkotmánybírósághoz fordultak a tilalom alkotmányossági vizsgálata érdekében. A legutóbbi parlamenti választások óta az Alaptörvényt hatszor módosították. 13 A választási eljárásról szóló törvény választás napjára vonatkozó egyéb módosításai között szerepel, hogy a választóknak már nem kell bemutatniuk a lakcímkártyájukat a szavazáshoz, eltörölték a szavazólapokhoz tartozó borítékok kötelező használatát országon belül, valamint bevezették az automatikus újraszámlálást bizonyos csekély különbségű győzelmek esetén. 14 A küszöbérték az önállóan induló pártok esetében 5 százalék, a kétpárti koalíciók esetében 10 százalék, a három vagy több pártból álló koalíciók esetében 15 százalék. Azoknál a pártoknál, amelyek elérik a küszöböt, az egyéni választókerületekből származó többletszavazataikat hozzáadják a teljes szavazatszámukhoz, mielőtt a d’Hondt- módszer alapján elosztanák az arányos mandátumokat. 15 A 13 nemzetiségi önkormányzat (örmények, bolgárok, horvátok, németek, görögök, lengyelek, romák, románok, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovénok és ukránok) akkor adhat le jelöltlistát, ha a nemzetiséginyilvántartásban szereplő választópolgárok legalább 1 százalékának, vagy 1 500 személynek az aláírását összegyűjtötte, attól függően, hogy melyik szám az alacsonyabb. A mandátum megszerzéséhez a nemzetiségi listának el kell érnie a arányos listák mandátumához szükséges választási kvóta negyedét. A nemzetiségi szavazóként szavazó állampolgárok nem szavazhatnak az általános országos arányos listákra. Azok a nemzetiségek, amelyek listái nem szereznek mandátumot, jogosultak egy szavazati joggal nem rendelkező képviselőre a parlamentben.

ODIHR Választási Megfigyelési Misszió Oldal: 6 Magyarország, Országgyűlési választások, 2026. április 12. Időközi jelentés (2026. február 26 – március 25.) diszkriminatívak. 16 A magyar hatóságok a mai napig nem módosították a rendszert a bíróság megállapításainak figyelembevételével. A parliament 2024 decemberében az egyéni választókerületek több mint egyharmadának határait rajzolta át. Noha a határok újrarajzolására szükség volt a népességmozgások miatt régóta fennálló, a választókerületenkénti választópolgárok számában mutatkozó túlzott eltérések orvoslása érdekében, az ODIHR VMM egyes beszélgetőpartnerei olyan kritikát fogalmaztak meg, hogy a határmódosítások a kormánypárt érdekeit szolgálják, és kiemelték, hogy az újrarajzolást nem független szerv végezte, továbbá a folyamat nem inkluzív és átlátható módon zajlott. 17 A jelenlegi választói eloszlás alapján a 106 egyéni választókerület közül 20- ban több mint 10 százalékos az eltérés, a legnagyobb eltérés pedig 22 százalékos. 18 V. A VÁLASZTÁSOK LEBONYOLÍTÁSA A parlamenti választásokat választási bizottságok és választási irodák párhuzamos rendszere bonyolítja le. A bizottságok a Nemzeti Választási Bizottságból (NVB), 20 területi választási bizottságból (TVB), 106 országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságból (OEVB), 1 250 helyi választási bizottságból (HVB) és 10 047 szavazatszámláló bizottságból (SZSZB) állnak. Ezzel párhuzamosan az NVI által vezetett választási irodák rendszere felelős a választások gyakorlati lebonyolításáért, valamint szakmai és adminisztratív támogatást nyújt a bizottságoknak döntéshozatali folyamataikban. Az NVB a választási adminisztráció legfőbb szerve. A törvény szerint ez egy állandó és független testület, amelynek feladata felügyelni a választások teljes lebonyolítását. Az NVB hét, a parlament által kilencéves mandátumra megválasztott tagból, valamint a parlamenti frakcióval rendelkező pártok és koalíciók által jelölt – jelenleg 8 – tagból áll. 19 A parlamenti frakcióval nem rendelkező jelölőszervezetek, amelyek országos arányos listát vagy nemzetiségi listá t állítanak, szintén delegálhatnak egy tagot a választási időszakra; a közelmúltbeli módosítások nyomán azonban ezek a delegáltak már nem rendelkeznek szavazati joggal. 20 Az NVB jelenlegi válaszott és delegált 15 tagja közül csak 2 nő. 21 Az NVB ülései 16 Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország A Bíróság arra alapította az ítéletét, hogy a nemzetiségi választópolgárok kénytelenek választani a nemzetiségi lista – amelynek a mandátumhoz szükséges küszöbértéke a legtöbb nemzetiségi közösség számára elérhetetlenül magas – és a pártlista között. Jelenleg a 13 nyilvántartott nemzetiség közül csak kettő – a német és a roma közösség – rendelkezik elegendő számú választóval ahhoz, hogy parlamenti képviselőt választhasson. A ODIHR VMM beszélgetőpartnerei megjegyezték, hogy egyes nemzetiségi szavazóként nyilvántartott választók dönthetnek úgy, hogy lemondanak erről a minőségükről annak érdekében, hogy országos pártlistákra szavazhassanak. 17 Az egyéni választókerületek határait saraklatos törvény, a választási törvény rögzíti, így azok módosításához a parlamenti képviselők kétharmados többségének szavazata szükséges. Lásd az Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságának (Velencei Bizottság) véleményét a választásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXIX. törvényről, amely bírálja a választókerületi határok újrarajzolásának eljárását és tartalmát egyaránt, hivatkozva az ellenzék és a demográfiai szakértők által megfogalmazott, a választókerületek manipulálásával kapcsolatos aggályokra. 18 Hét választókerületben haladja meg az eltérés a 15 százalékot, ebből négyben pedig a 20 százalékot is. A Velencei Bizottság Választási ügyekben alkalmazandó jó gyakorlati kódexének I.2.2.iv. szakasza azt javasolja, hogy a normától való megengedett eltérés ne haladja meg a 10 százalékot, és különleges körülmények kivételével semmiképpen se lépje túl a 15 százalékot. 19 2022 júliusában a ODIHR ajánlásának megfelelően módosították a választási eljárásról szóló törvényt, így a parlamenti frakcióval rendelkező pártok által delegált képviselők mandátuma a parlamenti ciklus teljes időtartamára, illetve a parlamenti frakció megszűnéséig fennáll. A delegált képviselőkkel rendelkező parlamenti frakciók a következők: Fidesz, KDNP, DK, MSZP, Momentum, Párbeszéd, Jobbik és Mi Hazánk Mozgalom. 20 A választási törvény 2022. júliusi módosítása megszüntette a parlamenti frakcióval nem rendelkező pártok és a nemzeti kisebbségi listák delegált tagjainak szavazati jogát. A jogosult szervezetek – a TISZA és a Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) –, valamint a nemzeti kisebbségek által delegált tagok március 10-től vesznek részt a Nemzeti Választási Bizottság ülésein. 21 A választási bizottságok és a választási irodák személyzetének összetételéről nemek szerinti bontásban nem állnak rendelkezésre adatok.

ODIHR Választási Megfigyelési Misszió Oldal: 7 Magyarország, Országgyűlési választások, 2026. április 12. Időközi jelentés (2026. február 26 – március 25.) nyilvánosak, de csak a videokonferencián keresztül tartott üléseket közvetítik online. 22 A napirendet és az elfogadott határozatokat egyaránt a hat áridőket betartva közzéteszik az NVI honlapján. Az alacsonyabb szintű bizottságok három tagból állnak, akiket az adott megyei közgyűlés vagy a helyi önkormányzat képviselőtestülete választ meg, a jogosult jelölő szervezetek pedig további tagokat delegálhatnak, szavazatszámláló bizottságonként legfeljebb kettőt. Az NVI által irányított hierarchikus struktúrában működő alacsonyabb szintű választási irodákat jegyzők vezetik, akik az azonos szintű választási bizottság titkáraként is közműködnek. A ODIHR VMM legtöbb beszélgetőpartnere bízik a választás lebonyolításához rendelkezésre álló technikai kapacitásban. Ugyanakkor többen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az NVB tagjainak kinevezési rendszere egyetlen párt politikai túlsúlyához vezethet, ami potenciálisan befolyásolhatja a testület döntéshozatalának pártatlanságát és függetlenségét. Eddig a választási lebonyolításáért felelős szervek betartották a törvényes határidőket, és az előkészületek minden szinten a tervek szerint haladnak. A választások kiírása óta az NVB 190 határozatot hozott a jelölőszervezetek és a nemzetiségi listák nyilvántartásba vételéről, a szavazólapok tartalmáról és megjelenéséről, valamint panaszokról és az alacsonyabb szintű választási bizottságok határozatai ellen benyújtott fellebbezésekről. Az NVI képzési anyagokat dolgozott ki az alacsonyabb szintű választási irodák vezetői, valamint a szavazatszámláló bizottságok tagjai részére, amelyek online elérhetők. Helyi szinten jelenleg is zajlanak, illetve már be vannak ütemezve a szavaztszámláló bizottságok tagjainak szóló képzések. Ezen felül a weboldalakon a választásokkal kapcsolatos információk és videók találhatók, külön tartalommal a nemzetiségek nyilvántartásba vételéről, valamint a látássérült és mozgáskorlátozott választópolgárok szavazásáról. A fogyatékossággal élő választópolgárok többfajta segítséget igényelhetnek, ideértve Braille-írással készült választási értesítőket és a szavazósablonokat, könnyen olvasható anyagokhoz való hozzáférést, valamint a mozgáskorlátozott választópolgárok számára akadálymentes szavazóhelyiségekbe való bejutást, a mozgáskorlátozott választópolgárok továbbá április 12 -ig mobil szavazóurnát igényelhetnek. VI. VÁLASZTÓI NYILVÁNTARTÁS Minden 18. életévét betöltött állampolgár, valamint a 16. életévüket betöltött házas állampolgárok szavazati joggal rendelkeznek, kivéve azokat, akiket egyedi bírósági határozat alapján bűncselekmény elkövetése, illetve értelmi vagy pszichoszociális fogyatékosság miatti korlátozott cselekvéképesség miatt megfosztottak szavazati joguktól. 23 A mentális fogyatékosságon alapuló választójogi korlátozások ellentétesek az EBESZ-kötelezettségvállalásokkal és más nemzetközi normákkal. 24 A központi választói névjegyzéket az NVI vezeti, és az állampolgárok személyes adatainak nyilvántartására, valamint egyéb közigazgatási nyilvántartások adataira épül. 25 Március 21- én a központi választói névjegyzék összesen 8 121 336 választásra jogosult állampolgárt tartalmazott. 22 A ODIHR választási megfigyelő missziója eddig tíz NVB ülésen vett részt, amelyek közül három videokonferencián keresztül zajlott. 23 Az NVI március 11-i adatai szerint 74 862 állampolgártól vonták meg a szavazati jogot: 47 940 személy esetében a cselekvőképesség hiányát megállapító bírósági határozattal, 26 922 személy esetében pedig bűncselekmény elkövetését megállapító jogerős jogerős bírósági ítélettel. 24 Az EBESZ 1990-es Koppenhágai dokumentumának 7.3. pontja kimondja, hogy a részes államok „biztosítják a felnőtt állampolgárok számára az általános és egyenlő választójogot.” Lásd A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (CRPD) 12. és 29. cikkét. Lásd még a CRPD 12. cikkéhez fűzött 1. számú Általános megjegyzés 48. pontját, amely kimondja, hogy „egy személy döntéshozatali képessége nem szolgálhat indokként a fogyatékossággal élő személyek kizárására […] a választójog [és] a megválasztáshoz való jog gyakorlásából.” 25 Ideértve a szavazati joguktól megfosztottak vonatkozásában az Országos Bírósági Hivatalt és a bűnügyi nyilvántartást.

ODIHR Választási Megfigyelési Misszió Oldal: 8 Magyarország, Országgyűlési választások, 2026. április 12. Időközi jelentés (2026. február 26 – március 25.) A regisztráció passzív jellegű azoknál a választópolgároknál, akiknek bejelentett lakóhelye van Magyarországon, míg aktív jellegű azoknál, akiknek nincs. Utóbbiak 10 évente kötelesek frissíteni adataikat vagy szavazni a 10 éves időszakon belül annak érdekében, hogy a névjegyzékben maradjanak és levélben szavazhassanak. A levélben szavazók névjegyzéke 496 473 választópolgár adatait tartalmazza (a választók 6,1 százaléka). Ez a csoport főként a szomszédos országokban élő magyar állampolgárokból áll, de magába foglal 3719 Magyarországon élő, de bejelentett lakcímmel nem rendelkező választópolgárt is. 26 A levél útján szavazók csak az országos listákra szavazhatnak. 27 A Magyarországon lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok április 2-ig benyújtott kérelemre a magyar külképviseletek 151 szavazókörében szavazhatnak mind az országos listás, mind az egyéni választókerületi választásokon. 28 Azok a választópolgárok, akik a szavazás napján nem tudnak a kijelölt szavazókörükben szavazni, a választás napját megelőző tizedik napig átjelentkezhetnek más belföldi szavazókörbe. 29 A választópolgárok a választási irodákban a választás napját megelőző második napig kérhetik a választói névjegyzékben szereplő adataik módosítását. A frissített választói nyilvántartási adatokat, beleértve a postai, külföldi képviseleten szavazó és átjelentkezett szavazókra vonatkozó információkat, folyamatosan közzéteszik az NVI honlapján. A ODIHR VMM legtöbb beszélgetőpartnere megbízik a választói névjegyzék pontosságában. Néhányan azonban aggályokat fogalmaztak meg a levélben szavazók névjegyzékének pontosságával kapcsolatban, hivatkozva a folyamatos frissítések hiányára – vagy legalábbis a választási időszakokban történő frissítések hiányára –, valamint a személyes szavazáshoz képest hiányzó biztosítékokra. VII. A JELÖLTEK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE A választójoggal rendelkező állampolgárok jelöltethetik magukat. A jelölteket jelölhetik politikai szervezetek vagy függetlenként is indulhatnak. Azon politikai szervezeteknek vagy nemzeti kisebbségi önkormányzatoknak , amelyek egyéni jelölteket vagy országos listát kívánnak állítani, kérniük kell jelölőszervezetként történő nyilvántartásba vételüket az NVB-nél. 30 Országos lista nyilvántartásba vételéhez egy pártnak vagy koalíciónak legalább 14 megyében és a fővárosban összesen 71 egyéni választókerületben kell jelöltet állítania. Egy jelölt csak egy egyéni választókerületben indulhat, de ezzel egyidejűleg szerepelhet a jelölőszervezet országos listáján is. A törvény nem tartalmaz rendelkezéseket nemi kvótákról, annak ellenére, hogy az ODIHR korábban tett ilyen irányú ajánlást. A jelöltek nyilvántartásba vétele február 3-án kezdődött meg. Az országos listákat március 7- ig lehetett bejelenteni. A 106 egyéni választókerület jelöltjeinek március 6-ig legalább 500, választókerületeti illetőségű választásra jogosult választópolgár támogató aláírását kellett benyújtania az illetékes választási irodához (OEVI) az NVI által biztosított támogató aláírási űrlapok (ajánlóívek) felhasználásával; az OEVB a benyújtástól számított négy napon belül ellenőrizte azokat. 26 Az NVI honlapja szerint a levélben szavazók többsége a Romániában élő magyar kisebbséghez tartozik (311 128 fő), őket Szerbia (86 039 fő) és Németország (15 259 fő) követi. 27 A kitöltött szavazólapokat postai úton is elküldhetik az NVI-nek, vagy a választópolgár személyesen, illetve meghatalmazott útján is leadhatja a külföldi magyar diplomáciai képviseleteken vagy belföldön az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban. 28 Az NVI adatai szerint március 21-ig 59 078 választópolgár nyújtott be kérelmet magyar külképviseleteken történő szavazás iránt. 29 Az NVI adatai szerint március 21-ig 125 190 választópolgár nyújtott be átjelentkezési kérelmet. 30 Az NVB 42 jelölő szervezetet vett nyilvántartásba, köztük 30 politikai pártot és koalíciót, valamint 12 nemzeti kisebbségi listát. Hat szervezet bejegyzését utasította vissza megfelelő törvényes képviselő hiányában; ezek közül az egyik sikertelen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.

ODIHR Választási Megfigyelési Misszió Oldal: 9 Magyarország, Országgyűlési választások, 2026. április 12. Időközi jelentés (2026. február 26 – március 25.) Az NVB öt országos listát vett nyilvántartásba, összesen 875 jelölttel, 31 akik közül 205 nő (23,4 százalék). 32 Két országos listát elutasítottak. 33 Az országos listával rendelkező öt szervezet közül három mind a 106 egyéni választókerületben indított jelöltet: a Fidesz, a Mi Hazánk Mozgalom és a TISZA. 34 Összesen 663 jelölt, köztük 160 nő (24,1 százalék) 35 verseng a 106 egyéni választókerületi választásokon 14 szervezet által jelölve vagy függetlenként indulva. 36 Körülbelül 60 fellebbezés kifogásolta az OEVB - k jelöltek nyilvántartásba vételre vonatkozó döntéseit; ezek túlnyomó többsége a nyilvántartásból való törlést kérte a választók személyes adatainak megsértése és nem rendeltetés szerű felhasználása, illetve az aláírásgyűjtő ívekkel kapcsolatos egyéb visszaélések miatt. 37 Egy jelöltet hamisított aláírásgyűjtő ívek használata miatt töröltek a nyilvántartásból. Az előző választásokhoz hasonlóan az NVI létrehozott egy online portált, amelyen a választók ellenőrizhették, hogy adataikat felhasználták-e valamelyik jelölt támogatására. A ODIHR VMM több beszélgetőpartnere is aggodalmát fejezte ki a személyes adatokkal való visszaélés és a hamis aláírások benyújtása miatt. A portálon a nyilvántartásba vételi időszak alatt körülbelül 82 000 lekérdezést hajtottak végre, és a bejelentések alapján 45 választókerületben 12 szervezet 51 jelöltjét érintően merült fel visszaélés gyanúja. 38 Mivel azonban az aláírás-ellenőrzési folyamat leáll, amint az 500 érvényes aláírás megerősítésre kerül, a fennmaradó aláírások adatait nem rögzítették a portálon, ezért a választók nem tudták ellenőrizni, hogy visszaéltek-e az adataikkal a fennmaradó aláírási íveken. VIII. KAMPÁNYKÖRNYEZET Bár a hivatalos kampány február 21- én vette kezdetét, a politikai pártok már 2025 közepe óta folyamatosan kampányolnak. 39 A kampánytevékenységek nagyságrendje jelentős volt: a jelöltek országszerte kampányoltak, a vezetők vidéki körutakat tettek nagyszabású gyűlések és lakossági fórumok keretében. 40 Március 15-én a Fidesz és a TISZA, a két fő esélyes, hatalmas, békés tüntetést szervezett Budapesten, mindkettőn több mint 100 000 ember részvételével. A versengést gyakorta negatív kampány és személyeskedő támadások jellemezik. A köztisztviselők választási kampányolását, valamint a hivatali pozícióval és a közigazgatási forrásokkal való választási célú visszaélést a törvény nem tiltja expressis verbis. A ODIHR VMM számos 31 Az öt szervezet, amely országos listát állított: DK, Fidesz – KDNP, Mi Hazánk, TISZA és MKKP. 32 Az országos listán a TISZA jelöltjeinek 33,5 százaléka nő (62 a 185- ből); DK 24,1 százalék (26 a 108- ból); MKKP 22,2 százalék (14 a 63-ból); Fidesz – KDNP koalíció 21,1 százalék (59 a 279-ból); és Mi Hazánk 18,3 százalék (44 a 240- ból) a további sorrend. Mindegyik lista esetében két nő szerepel a lista első öt helyén. 33 Az NVB visszautasította a Tea Párt Közösség listájának bejegyzését azzal az indokkal, hogy egyes jelöltjei nem rendelkeztek választójoggal. A Tea Párt Közösség sikertelen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a döntés ellen a Kúriához. A Szolidaritás Pártja és a Magyar Munkáspárt koalíciójának közös listáját az NVB március 7-én nyilvántartásba vette. A koalíció azonban nem tudott legalább 71 választókerületben jelöltet állítani, ezért az NVB törölte az országos listát a nyilvántartásból. 34 A DK 105, az MKKP 79 jelöltet indít egyéni választókerületekben. 35 Egyéni választókerületekben a TISZA jelöltjeinek 33 százaléka nő (35 a 106- ból); az MKKP esetében 30,4 százalék (24 a 79-ből); DK esetében 27,5 százalék (29 a 105-ből); Mi Hazánk esetében 17 százalék (18 a 106-ból); és Fidesz- KDNP koalíció esetében 14,2 százalék (15 a 106-ból) a női jelölt. 36 35 választókerületben 42 független jelölt indult. 37 A TVB-ok honlapjain közzétett határozatok alapján. Az esetek több mint fele a Magyar Kétfarkú Kutya Párt jelöltjeit érintette; a párt nyilvánosságra hozott nyilatkozata alapján a pártjuk kampányának megakadályozására irányuló összehangolt akcióról van szó, ezért feljelentést tettek a rendőrségen. A TVB-ok értesítették az NVI-t a választói adatokkal kapcsolatos jogsértésekről, amely 45 ilyen esetet továbbított a nyomozó hatóságok felé. További körülbelül tíz panasz azt kifogásolta, hogy az OEVB-k nem engedélyezték az aláírási ívek megtekintését. 38 Március 12-ig. Lásd az NVI honlapját. 39 A TISZA például 2025 közepén indította el „Út a győzelembe” elnevezésű turnéját, amelynek keretében az ország különböző településeit látogatta meg, míg a Fidesz és a hozzá kapcsolódó Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány online és személyes politikai kommunikációs kezdeményezéseket indított, többek között a „Digitális Polgári Köröket” (DPK) és a „Harcosok klubját.” 40 A ODIHR VMM helyszíni megfigyelői eddig 14 megyében 4 párt által szervezett 25 választási rendezvényen voltak.

ODIHR Választási Megfigyelési Misszió Oldal: 10 Magyarország, Országgyűlési választások, 2026. április 12. Időközi jelentés (2026. február 26 – március 25.) beszélgetőpartnere aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nincs egyértelmű elhatárolás az állami források és kommunikációs tevékenységek, valamint a kormánypárt választási kampánya között. 41 A választási kampány során megfigyelhetők voltak közpénzzel és közmegbíztással történő visszaélések. 42 A Fidesz kampányplakátjain és utcai hirdetőtábláin gyakran személyeskedő támadások jelennek meg a politikai ellenfelek ellen, amelyek negatív hangnemben összefüggésbe hozzák az európai és ukrán vezetőket a fő ellenzéki jelölttel. A kampányolást az Ukrajnával és az EU-val kapcsolatos konfrontatív retorika eszkalálódása, a nemzetbiztonsággal és energiaellátás biztonságával kapcsolatos aggodalmak, valamint a kampányra gyakorolt külföldi befolyás dominálta, amelyeket egyre negatívabb és félelemkeltőbb üzenetekkel erősítettek meg. 43 Ezen fő témákon kívül a politikai üzenetek a biztonságra, az energiaárakra, a megélhetési költségekre, a korrupció elleni küzdelemre, valamint a szociális és családi juttatásokra összpontosítanak. Ezek a témák a kormány pozitív kommunikációjában is visszatükröződnek, amely egybeestek a kampányt megelőző és kampányidőszakkal. 44 A közösségi média a kampány legfőbb színtere, a 16 és 74 év közötti magyarok 93,8 százaléka használja az internetet; 45 54 százalékuk használja a közösségi médiát hírforrásként. 46 A Facebook továbbra is a legmeghatározóbb felület a országban: 2026 februárjában több mint 4 millió látogatója volt a 9,6 milliós országban, ezzel messze a legnépszerűbb platformnak számít. 47 A Meta és a Google politikai hirdetési tilalmát követően, 48 a jelöltek elsődlegesen a nem fizetett tartalmakra támaszkodnak, habár hiteles források szerint a kormánypárthoz köthető Facebook- fiókoknak többször is sikerült megkerülni a tilalmat. 49 A kampányra vonatkozó szabályozás nem tér ki az online kampányra, de az uniós jog, beleértve 41 2026 februárjában jelentette be a kormány a 13. és az újonnan bevezetett 14. havi nyugdíj kifizetését, az Államkincstár pedig február 25- én közölte, hogy a vállalkozások március 1- jétől kompenzációt igényelhetnek a minimálbér- emeléssel kapcsolatos kiadásaikra tekintettel. Számos kormányzati program – a pandémia idején bevezetett COVID- 19-oltástól kezdve az idősek egészségi állapotának figyelemmel kísérésére szolgáló ingyenes digitális karórákig, valamint a 2025. szeptember 1-jén bevezetett támogatott jelzáloghitel- programig – megkövetelte a résztvevőktől e- mail-címük regisztrálását. A résztvevők azóta olyan kormányzati közleményeket tartalmazó e- maileket kapnak, amelyeket a ODIHR VMM számos beszélgetőpartnere kampányüzenetnek tekint. Március 13-án a kormány honlapján tették közzé a kormánypárt március 15-i budapesti gyűlésének programját. Ugyanezen a honlapon található a Nemzeti Petíció oldalára mutate link is, ami az ukrajnai háborúval kapcsolatos nem kötelező érvényű felmérés, és amelynek szövege visszhangozza a kormánypárt üzeneteit. 42 Március elején péládul a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye 130. számú egyéni választókerületének 43 polgármestere „Polgármesteri nyilatkozatot” adott ki, amelyben arra szólította fel a választókat, hogy a Fideszre és annak jelöltjére szavazzanak. A hírek szerint a levelet az egyes polgármesterek maguk postázták a választóknak, egy kísérőlevéllel együtt, amelyet egyes esetekben a polgármesterek hivatalos fejléces papírjára nyomtattak. 43 Mind a kormány, mind a Fidesz a háború és a biztonság szempontjából keretezte a választásokat. A külügyminiszter kijelentette, hogy „egyedül a jelenlegi kormány tud… hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarországot ne sodorják háborúba”. A Fideszhez kapcsolódó DPK-k 2025-ben és 2026 elején „háborúellenes tüntetéseket” szerveztek, köztük egy békéscsabai rendezvényt, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett a hivatalos kampányidőszak első napján. A SzH március 13-án közleményt adott ki, amelyben az oroszok választási beavatkozására vonatkozó híradásokat külföldről támogatott dezinformációnak minősítette. Február 27-én a SzH kijelentette, hogy „két, nagyrészt az Európai Bizottság által finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezet dezinformációs narratívával próbálja befolyásolni a parlamenti választásokat.” 44 Például az állami tulajdonú MVM energiavállalat óriásplakátjai az „Energia.Biztonság ” szlogent hangsúlyozzák, az alacsony villamosenergia-árakra hivatkozva. Két hónappal a választások napja előtt a Magyar Nemzeti Bank „Biztonság és stabilitás” szlogennel kampányt indított, amelyben kijelentette: „Soha nem volt ekkora a deviza- és aranytartaléka Magyarországon.” 45 Lásd az ENSZ Nemzetközi Távközlési Egyesület, DataHub. 46 Reuters Intézet, Digital News Report 2025. 47 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, 2026 február 48 A Meta 2025. október 6-tól egész Európában életbe léptette tilalmát; a Google bejelentette, hogy 2024. november 14- től megszünteti a politikai hirdetések megjelenítését Európában. Mindkét vállalat a 2025. október 10- én hatályba lépett TTPA-ra hivatkozott, kijelentve, hogy az túlzottan szigorú szabályozást vezet be, amelynek betartása gyakorlatilag lehetetlen lenne. 49 A Lakmusz tényfeltáró szervezet jelentése szerint január 1. és 25. között a Fidesz 106 egyéni választókerületi jelöltje közül 14-en összesen 181 hirdetést tettek közzé a Facebookon, amelyek közül 19- et a platform később politikai hirdetésnek minősített és eltávolított.

ODIHR Választási Megfigyelési Misszió Oldal: 11 Magyarország, Országgyűlési választások, 2026. április 12. Időközi jelentés (2026. február 26 – március 25.) a Digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet, alkalmazandó. 50 Mivel a hivatalos kampányidőszak előtt és alatt számos, politikai szereplők által generált AI-videó keringett a közösségi médiában, a ODIHR VMM számos beszélgetőpartnere aggodalmát fejezte ki a belföldön generált AI-tartalmak és dezinformációk használata, valamint a külföldi beavatkozás miatt. 51 A ODIHR VMM figyelemmel kíséri az online kampányt. 52 Számos, egymástól függetlenül működő állami intézmény vette át az online tevékenységek felügyeletét. 2023 január 1- től a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóságot (NMHH) jelölték ki digitális szolgáltatási koordinátorrá. Ebben a minőségében vizsgálja a platformokkal kapcsolatos panaszokat és rendeleteket alkothat. 53 A közösségi médiában megjelenő választási tartalmakkal kapcsolatos panaszok az NVB-hez is benyújthatóak, amelyhez ezidáig 14 ilyen megkeresés érkezett, és az összes ugyanahhoz a videóhoz kapcsolódott. 54 A SzH arról tájékoztatta a ODIHR VMM-t, hogy két vizsgálatot kezdeményezett online kampánytevékenységgel kapcsolatban. 55 Az EU dezinformációval kapcsolatos magatartási kódexének megfelelően, 56 március 16-tól a helyi szervezetek együttműködnek egy gyorsreagálású rendszer keretében, és elsősorban az álprofilok és a magyar szabályokat sértő politikai hirdetések felderítésére összpontosítanak, amelyeket ezt követően jelentenek az érintett platformoknak, a végső döntést ugyanis továbbra is ők hozzák meg. A nemi kvótákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések és a nők képviseletét elősegítő belső pártszabályzatok hiányában a nők alulreprezentáltak a magyar politikában és a választási kampányban. A leköszönő parlamentben a nők a képviselői helyek 15,6 százalékát (199 helyből 31- et) töltik be, és a jelenlegi kormányban nincs női miniszter. Bár a jelöltek csaknem egynegyedét teszik ki, a nők nem játszanak kiemelt szerepet a kampányban, amely a pártvezetők és a főbb politikai jelöltek köré összpontosul, kivételt a Demokratikus Koalíció (DK) és a Mi Hazánk képez. 57 A ODIHR VMM hosszútávó megfigyelői által megfigyelt kampányeseményeken a női résztvevők reprezentáltsága megfelelő volt, 30–50 százalékos arányban. Bár szóba kerülnek szociális és családi kérdések, a nemek közötti egyenlőség és a nők jogai nem kapnak kiemelt szerepet a kampányban, annak ellenére, hogy az 50 Február 6-án az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz fordult és indítványozta, hogy a testület állapítsa meg: A politikai reklámtevékenység átláthatóságáról és célzott folytatá sáról szóló uniós rendelet (TTPA) Magyarországon nem alkalmazható, mivel ellentétes bizonyos alaptörvényi rendelkezésekkel, ezzel pedig jogbizonytalanságot teremt a választási kampány során. A Fidesz ebben az ügyben amicus curiae beadványt nyújtott be. Az ügy elbírálása folyamatban van. Egy hazai civil szervezet szintén benyújtott egy amicus curiae beadványt, amelyben azzal érvelt, hogy a TTPA és a magyar jogszabályok különböző aspektusokat szabályoznak, nem ellentétesek egymással, az uniós jog pedig egyébként is elsőbbséget élvez. 51 A hivatalos kampányidőszak kezdete előtt nem sokkal politikai szereplők több, mesterséges intelligenciával generált videót is terjesztettek a közösségi médiában. A Fidesz hivatalos Facebook-oldala is közzétett egy ilyen videót, amelyben egy kislány az apja után érdeklődik, akit aztán hollywoodi stílusban kivégeznek, feltehetően Ukrajnában, mivel a videó megemlíti a választás dátumát. A miniszterelnök hivatalos Facebook-oldalán közzétett másik videóban a TISZA vezetője, Magyar Péter látható, aki késő este magyar nyelvű telefonhívást fogad az AI által generált Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől. Mindkét videót a bejegyzésben AI-generáltként jelölték meg. 52 Március 9-én a ODIHR VMM megkezdte 99 kiválasztott jelölt, politikai párt, közszereplő és intézmény Facebook- és Instagram-fiókjának figyelemmel kísérését. 53 Ezek a DSA definíciói szerint nagyon nagy online platformoknak minősülnek. 54 Ez a videó az 51. lábjegyzetben leírt, a Fidesz hivatalos Facebook-oldalán közzétett, mesterséges intelligenciával generált videó. Ezek közül az NVB 13 panaszt elfogadhatatlannak minősített, egyet pedig elutasított, mivel a videót politikai véleménynyilvánításnak tekintette. 55 A választási eredményeket befolyásolni képes külföldről finanszírozott támogatói tevékenységeket vizsgáló és felderítő SzH megkeresést intézett a TISZA párthoz egy olyan mobilalkalmazás ügyében, amelyet állítólag az ukrán biztonsági szolgálathoz kötődő vállalatok támogatnak, valamint a Metához azzal a gyanúval kapcsolatban, hogy algoritmusa a TISZA javára torzítja az eredményeket. Eddig sem a TISZA, sem a Meta nem válaszolt az SzH megkeresésére. 56 A kódexet először 2018- ban hirdették ki, és 2025. július 1- jétől a DSA szerinti magatartási kódexként ismerik el. 57 Például a DK óriásplakátjain gyakran látható a párt elnöke és miniszterelnök- jelöltje, Dobrev Klára; a Mi Hazánk alelnöke, Dúró Dóra pedig számos plakáton és online fórumon tűnik fel, elsősorban azért, mert Toroczkai László pártelnök profilját letiltották a Meta platformjairól.

ODIHR Választási Megfigyelési Misszió Oldal: 12 Magyarország, Országgyűlési választások, 2026. április 12. Időközi jelentés (2026. február 26 – március 25.) ellenzéki pártok programjaiban, többek között a TISZA, a DK és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) programjaiban is szerepelnek az esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségvállalások. A ODIHR VMM által eddig megfigyelt kampánytevékenységekben a nemzeti kisebbségek nem voltak látható módon jelen, de több beszélgetőpartner is aggodalmát fejezte ki a roma közösségeket célzó becsmérlő retorika miatt, ideértve politikusok nyilvános kijelentéseit és a Mi Hazánk párthoz köthető „Bűnvadászok” tevékenységét is. 58 A főbb szereplők – köztük a DK, a Fidesz és a TISZA – korlátozott számú kisebbségi jelöltet, főként romákat, állítottak olyan választókerületekben, ahol esélyük van a győzelemre. Ha kisebbségi kérdések kerülnek szóba, azok nagyrészt a roma közösségeket érintő problémákké nt jellenek meg, a pártok megközelítései pedig a társadalmi-gazdasági támogatástól a közrend és a romák integrációjának előtérbe helyezéséig terjednek. Egyes területeken, különösen azokon, ahol magasabb a roma népesség aránya, a ODIHR VMM beszélgetőpartnerei aggodalmukat fejezték ki a társadalmi-gazdasági kiszolgáltatottság miatt, amely a választókat túlzott befolyásolásnak teheti ki, ideértve a közmunkaprogramon keresztül gyakorolt nyomást és az állítólagos szavazatvásárlást is. IX. KAMPÁNYFINANSZÍROZÁS A kampányfinanszírozásról szóló törvény 2025 júniusi módosítása eltörölte a kampánykiadások összegére vonatkozó korlátozást, így lehetővé téve a korlátlan kampánykiadásokat. A választási eljárásról szóló törvény 2023- as módosításai megtiltják a jelölteknek és a jelölő szervezeteknek a külföldi támogatás igénybevételét, és a nyilvántartásba vétel előfeltételeként előírják az ilyen tartalmú nyilatkozatot. 59 A politikai pártokról szóló törvény 2025. decemberi módosításai kiterjesztették a pártok külföldi finanszírozásának tilalmát a harmadik felek általi támogatásra is. 60 A kampányfinanszírozás felügyeletével megbízott Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint ezek a módosítások a gyakorlatban lehetővé teszik a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által nyújtott belföldi nem pénzbeli támogatást, amely korábban tiltott volt. 61 Állami támogatásbana frakciók es azok a pártok részesülhetnek, amelyek a legutóbbi országgyűlési választásokon az országos listára leadott szavazatok több mint 1 százalékát szerezték meg, és ez a támogatás választási kampány céljára is felhasználható. 62 A parlamenti frakciók állami támogatását a 2022 és 2024 közötti időszakban több jogszabály- módosítás nyomán jelentősen megemelték. 63 Az egyéni választókerületi jelöltek és a pártlisták egyaránt részesülnek állami finanszírozásban úgy, hogy a listák 58 2026 januárjában Lázár János építési és közlekedési miniszter arra mutatott rá, hogy a romákat alkalmazzák alacsony képzettséget igénylő munkakörökben, például a vasúti létesítmények takarításában; a kijelentést széles körben kritizálták sértő mivolta miatt. A „Bűnvadászok” egy önkéntes rendfenntartó csoport, amely szembeszáll az általa bűncselekménnyel gyanúsított magánszemélyekkel, és gyakran romákat vesz célba; Facebook-oldalukat a Meta március 11-én felfüggesztette. 59 Ezeket a módosításokat a Nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény vezette be 2023 decemberében. 60 A Büntető Törvénykönyv 2023-ban elfogadott módosítása bű ncselekménynek minősíti a választásokkal összefüggésben a jelölő szervezetek vagy a jelöltek számára tiltott külföldi támogatás igénybevételét. 61 2024-ben az ÁSZ megállapította, hogy az ellenzéki koalíciós pártok jogi személyektől nem pénzbeli hozzájárulások formájában jogellenes támogatást kaptak. Az ÁSZ azonban arról tájékoztatta a ODIHR VMM-t, hogy a 2025-ben elfogadott módosítások új jogi keretrendszert vezettek be, amely szerint kizárólag a pártok céljainak külföldi forrásokból származó nem pénzbeli támogatás tilos. 62 A politikai pártok állami támogatása évente körülbelül 2,5 milliárd forintot tesz ki (1 euró = 395,75 forint), ebből a Fidesz 1,01 milliárd forintot kap, majd a sorrend a következő: DK (268,6 millió forint), Mi Hazánk (183,1 millió forint), KDNP (160,5 millió forint) és MKKP (54,7 millió forint). A pártokhoz kötődő alapítványok éves állami támogatása az adott pártok által kapott összegekhez hasonló mértékű. 63 A parlamenti frakciók számára 2024-ben biztosított támogatás összege 6,8 milliárd forint volt, ebből a Fidesz 4,63 milliárd forintot kapott.

ODIHR Választási Megfigyelési Misszió Oldal: 13 Magyarország, Országgyűlési választások, 2026. április 12. Időközi jelentés (2026. február 26 – március 25.) finanszírozása az egyéni jelöltek számától függ. 64 Az adományozásra kizárólag magyar állampolgárok jogosultak, és nincs korlátozás a kampányokra vagy a pártok rendszeres tevékenységeire adományozható összegre vonatkozóan. A harmadik felek által végzett kampánytevékenységet nem szabályozzák kifejezetten, kivéve külföldi harmadik felek általi támogatás tilalmát. A jelölteknek nem kötelező külön bankszámlát vezetniük, illetve időközi kampányfinanszírozási jelentéseket benyújtaniuk. A pártoknak éves pénzügyi jelentéseikben csak az évi 500 000 forintot (kb. 1 280 eurót) meghaladó adományokat kell nevesíteni. Az ÁSZ csak a parlamenti mandátumot szerzett jelöltek és jelölőszervezetek által benyújtott pénzügyi kimutatásokat ellenőrzi, amely kimutatásokat a választás napjától számított 60 napon belül a Magyar Közlönyben kell közzétenni. 65 A jelentések benyújtásának elmulasztása vagy pontatlan jelentéstétel esetén nincs szankció. 66 Az ÁSZ megállapításaival szemben nincs helye jogorvoslatnak. 67 A ODIHR VMM több beszélgetőpartnere is aggodalmát fejezte ki a joghézagokkal kapcsolatban, például a felügyeleti mechanizmusok kapcsán, valamint az ÁSZ függetlenségét illetően. X. MÉDIA Magyarország médiakörnyezetét továbbra is régóta fennálló rendszerbeli hiányosságok jellemzik. 68 Az Európai Bizottság 2025 decemberében kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai médiaszabadságról szóló törvény, valamint Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv egyes rendelkezései alapján, többek között a médiatulajdon átláthatóságával, a médiakoncentrációval, a közszolgálati média és a médiafelügyeleti hatóság függetlenségével, valamint az állami hirdetési források elosztásával kapcsolatos aggályok miatt. 69 Korábban 2025- ben az EBESZ médiaszabadságért felelős képviselője (RFoM) szintén hangsúlyozta, hogy ezen kérdések megoldása nem várhat. 70 A ODIHR VMM számos beszélgetőpartnere országszerte arról számolt be, hogy az információhoz való hozzáférés egyenlőtlen, és a helyi médiakörnyezetet gyakran a kormánypárti narratívák uralják, ami jelentős politikai és médiapolarizáció általános tendenciáját mutatja. 71 Mindazonáltal a kormánypárti beszélgetőpartnerek is beszámoltak a ODIHR VMM-nak arról, hogy az ellenzéki személyek és újságírók mellett, ők is tapasztaltak agresszív magatartás t. Magyarországon továbbra is a televízió és az online hírportálok szamítanak a meghatározó információforrásoknak , melyek között az online hírek különösen fontos szerepet töltenek be. 72 A 64 Minden egyéni választókerületi jelö lt körülbelül 1,7 millió forint támogatásra jogosult, amelyet átruházhat a jelölő párt listájára. A nyilvántartásba vett listák 686 millió és 1,03 milliárd forint közötti támogatást kaphatnak, attól függően, hogy hány jelöltet indítanak az egyéni választókerületekben. A nemzetiségi listákat állító szervezetek összesen körülbelül 514 millió forint támogatásra jogosultak. 65 Az ÁSZ más jelöltek vagy jelölőszervezetek megalapozott kérelme esetén más pártokat és jelölteket is ellenőrizhet. 66 Tiltott adományok esetén az adománynak megfelelő összeget az ÁSZ felszólításától számított 15 napon belül be kell fizetni a központi költségvetésbe. Ezen felül a párt állami támogatását a tiltott adomány összegével csökkentik. 67 Az ÁSZ megállapításai alapján alkalmazott szankció és annak végrehajtása jogorvoslattal megtámadható. 2024-ben, miután az ÁSZ megállapította, hogy a pártok jogellenes támogatást kaptak, és az Államkincstár levonta a kérdéses támogatási összegeket, az akkori ellenzéki koalíció mind a hat pártja keresetet nyújtott be. A Kúria az ügyet az Alkotmánybíróság elé utalta annak vizsgálata érdekében, hogy az ÁSZ megállapításaival szembeni közvetlen bírósági felülvizsgálat lehetőségének hiánya összeegyeztethető-e a hatékony jogorvoslathoz való joggal. 2026 februárjában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közvetlen jogorvoslat hiánya nem sérti ezt a jogot, és a szabályozás nem alkotmányellenes, mivel az Államkincstár végrehajtási intézkedéseit meg lehet támadni a bíróságon. 68 Lásd például az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentését Magyarország vonatkozásában; a Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ (CMPF) – Médiapluralizmus-figyelő/Magyarország országprofilt. 69 Európai Bizottság, kötelezettségszegés INFR(2025)2194, 2025. december 11. 70 Lásd az EBESZ RFoM magyarországi látogatását, 2025. június 4. 71 Március 10-én a Telex – az egyik legnagyobb független médium – két újságíróját beszámolók szerint erőszakkal távolították el egy nyilvános kampányrendezvényről, amelyen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is részt vett Csákberényben (Fejér megye). Lásd a Reuters március 17-i cikkét az incidensről 72 NMHH, Média Piaci Jelentés 2025.

ODIHR Választási Megfigyelési Misszió Oldal: 14 Magyarország, Országgyűlési választások, 2026. április 12. Időközi jelentés (2026. február 26 – március 25.) kereskedelmi műsorszolgáltatók közül az RTL és a TV2 a meghatározó televíziós csoportok, míg az online hírfogyasztást olyan nagy platformok és portálok vezetik, mint az Index, a Telex és a 24.hu. 73 A közszolgálati média 74 – bár összességében kevésbé jelentős – továbbra is különösen fontos az idősebb korosztályok és a kisebb településeken élők számára. 75 A független és kritikus médiumok egy sokkal nagyobb kormánypárti médiaszektor mellett működnek, amelybe beletartozik a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), egy több száz kormánypárti médiumot tömörítő konglomerátum. A KESMA hozzájárul a z elérés, a láthatóság és az erőforrások egyenlőtlens égéhez. 76 A jogszabályi környezet elsősorban az Alaptörvényen, a 2010- es médiatörvényen és a választási eljárásról szóló törvényen alapul. A kampány ideje alatt a műsorszolgáltatókra vonatkozik a médiát szabályozó keretrendszer szerinti kiegyensúlyozott tudósítás követelménye. A választási eljárásról szóló törvény alapján a műsorszolgáltatóknak a politikai hirdetéseket egyenlő feltételek mellett és térítésmentesen kell sugározniuk, míg a sajtóban, beleértve az online sajtót is, a politikai hirdetéseket csak térítés ellenében lehet közzétenni, és azokhoz előzetesen be kell jelenteni a sajtóorgánum árlistáját az ÁSZ-nál. A közszolgálati médiának kötelező a politikai hirdetések sugárzása, míg a kereskedelmi műsorszolgáltatók számára csak lehetőség. A jelölteknek 600 perc ingyenes műsoridőt biztosítanak a közszolgálati médiában, melyből 470 percet pártlistáknak, 130 percet pedig nemzeti kisebbségi listáknak tartanak fenn. 77 Az RTL az egyetlen kereskedelmi műsorszolgáltató, amely hivatalos értesítést küldött az NVB- nek és jelezte, hogy szándékában áll politikai hirdetéseket sugározni. A médiajogi kérdések a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), mint a média szabályozó szerve és a hatóság Médiatanácsának hatáskörébe tartoznak, míg a választási jogi ügyeket a választási hatóságok kezelik. A Médiatanács 2026-os felügyeleti terve előírja a választási kampányidőszak monitorozását, azonban az NMHH vagy a Médiatanács honlapján eddig nem jelent meg nyilvános közlemény vagy határozat a jelenlegi választási kampányhoz kapcsolódó médiatartalmakról. Március 9-én a ODIHR VMM megkezdte hat televíziós csatorna, március 15-én pedig hat online médiafelület kvalitatív és kvantitatív monitorozását. 78 XI. VITÁS VÁLASZTÁSI KÉRDÉSEK RENDEZÉSE Minden állampolgár és jogi személy panaszt és fellebbezést nyújthat be a választási jogszabályokat sértő határozatok, intézkedések vagy mulasztások ellen. A törvény ésszerű határidőket ír elő a panaszok és fellebbezések benyújtására és elbírálására. 79 A ODIHR korábbi ajánlásai ellenére a nyilvános meghallgatások egyetlen szinten sem biztosítottak. 80 Az egyéni választókerületi választásokkal kapcsolatban elkövetett jogsértésekkel kapcsolatos panaszok, ideértve a helyi médiával szembeni panaszokat is, az OEVB-k hatáskörébe tartoznak, míg az országos szintű választási kérdésekkel kapcsolatos panaszokat az NVB bírálja el. Az OEVB-k legtöbb döntésével szemben fellebbezés nyújtható be az NVB-hez. 81 Az NVB minden döntésével szemben, beleértve a panaszokkal és fellebbezésekkel 73 See NMHH, Média Piaci Jelentés 2025, televíziós hírfogyasztás és online hírfogyasztás 74 MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap); DMSZ ( Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt) 75 Republikon Intézet, Médiafogyasztás Magyarországon (2021) 76 A piac asszimetriájáról lásd CMPF és Euromedia Tulajdonosi Monitor. 77 A percek pontos számát, amely a nyilvántartásba vett jelölőszervezetek számá nak függvénye, az NVB határozza meg a jelöltek nyilvántartásbavételi eljárásának lezárását követően. 78 A minta tartalmazza a Duna és az M1 közszolgálati televíziócsatornákat, az ATV, a Hír TV, az RTL Klub és a TV2 kereskedelmi csatornákat, valamint a Blikk, a hvg.hu, az Index, az Origo, a Telex és a 24.hu online médiát. 79 A választási időszakban három nap áll rendelkezésre a beadványok benyújtására és három nap azok elbírálására. Egy 2024- es módosítás az Alkotmánybíróság számára a határidőt hat naptári napról ötre rövidítette. 80 A Kúria álláspontja szerint a választási ügyek eldöntésére előírt rövid törvényes határidők fényében ez indokolt. 81 A jelöltek nyilvántartásba vételéről szóló OEVB határozatok elleni fellebbezéseket a TVB-okhoz kell benyújtani.

ODIHR Választási Megfigyelési Misszió Oldal: 15 Magyarország, Országgyűlési választások, 2026. április 12. Időközi jelentés (2026. február 26 – március 25.) kapcsolatosakat is, bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető a Kúrián. 82 Továbbá a Kúria határozatainak alkotmányossága az Alkotmánybíróság előtt vitatható. A bírói függetlenség megerősítését célzó közelmúltbeli jogszabályi módosítások ellenére a ODIHR VMM néhány beszélgetőpartnere aggodalmát fejezte ki az új bírósági ügykezelési rendszerrel kapcsolatban, az igazságszolgáltatás – beleértve az Alkotmánybíróságot is – függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatos általánosabb aggályok kontextusában. 83 Az NVB a panaszokról és fellebbezésekről nyilvános üléseken dönt. Eddig a döntéseket – akárcsak a vonatkozó kúriai ítéleteket – időben közzétették az NVI honlapján. Március 24-ig az NVB több mint 100 ügyet vizsgált meg, amelyek felét különböző formai okok miatt elutasította. 84 A legtöbb ügy a választási kampány szabályainak megsértésével volt összefüggésben; ezek között több mint 25 olyan eset volt, amelyben a hivatali pozíciók és közigazgatási források kampánycélú, visszaélésszerű, felhasználásának gyanúja merült fel, de a jogsértés megállapítására egyik esetben sem került sor. 85 Az érdemben elbírált ügyek közül az NVB 12 esetben állapított meg a kampányhoz vagy a médiához kapcsolódó jogsértéseket, de nem szabott ki visszatartó erejű bírságokat, ideértve azt a három esetet is, amelyekben az OEVB-k által kormánypárti jelöltekre kiszabott bírságokat hatályon kívül helyezte annak ellenére, hogy a jogsértés megállapítását fenntartotta. 86 Az NVB megváltoztatott továbbá négy olyan OEVB döntést, amely az ellenzék kampánya ellen irányuló vagy a kormánypárt által elkövetett jogellenes kampánytevékenységet állapított meg. 87 Március 24-ig a Kúria 38 ügyet vizsgált meg; a bíróság az NVB két határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy az érintettek megsértették a választási eljárásról szóló törvényben rögzített 82 A TVB-nak a jelöltek nyilvántartásba vétellel kapcsolatos határozatával szemben szintén bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető a Kúrián. Egy 2025 júniusában hatályba lépett módosítás értelmében a választási ügyekben döntő kúriai tanácsok bírói létszáma háromról ötre emelkedett. A választói névjegyzékbe vétellel kapcsolatos ügyeket az illetékes törvényszék elé lehet terjeszteni. 83 Egy 2023. júniusi törvénymódosítás automatikus ügyelosztási rendszert vezetett be, némi mérlegelési jogkörrel az ügyek bírói tanácsok közötti elosztására vonatkozóan; a ODIHR VMM egyes beszélgetőpartnerei szerint azonban ez a rendszer nem elég átlátható, nem ellenőrizhető, és nem rendelkezik világos biztosítékokkal. Az Európai Bizottság 2025. évi Jogállami jelentése megállapította, hogy Kúria ügyelosztási rendjét „jól alkalmazzák.” Az Európai Unió Bírósága előtt jelenleg is folyamatban van a bírósági reformok megfelelőségét érintő, Európai Parlament által benyújtott kereset elbírálása. Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt számos ügy van folyamatban Magyarországgal szemben a bíróságokhoz való hozzáférés akadályaival, illetve a bírósági struktúrák politikai befolyásoltságára vonatkozó állításokkal, valamint a hatékony jogorvoslatok hiányával kapcsolatban. 84 A kampányidőszak hivatalos kezdetét megelőző kampánytevékenységekkel kapcsolatban az NVB-hez benyújtott összes panaszt elutasították ebből az okból. A leggyakrabban hivatkozott elutasítási ok a perbeli legitimáció hiánya volt, amelyet a törvény azokra korlátoz, akiket „az ügy érint.” Döntéseiben az NVB a Kúria joggyakorlatára hivatkozik, amely konkrétan a panaszosok jogainak közvetlen megsértését követeli meg, ami azonban többnyire nem igazolható a választók vonatkozásában még akkor sem, ha az OEVB-k panaszukat elutasító döntései ellen fellebbeznek. 85 Március 24-ig a választási kampány során elkövetett hivatali pozícióval való visszaélés vagy közigazgatási erőforrások visszaélésszerű felhasználása gyanújával indított 13 ügyben az NVB a választási eljárásról szóló törvény 142.§-ra hivatkozott, amely azt is kimondja, hogy az önkormányzatok és más állami szervek törvényben előírt feladataik ellátása során végzett tevékenységei nem minősülnek választási kampány tevékenységnek. 86 A jogsértés megállapítása ellenére sem került sor bírság kiszabására a legtöbb esetben, olyan ügyekben, mint kormánypárti jelöltek oktatási intézményben folytatott kampánytevékenysége (három ügy); az ellenzéki kampánytevékenység rendfenntartó szervek általi akadályozása (egy ügy) és egy kormánypárti jelölt általi akadályozása (egy ügy); a helyi közszolgálati média által ellenzéki pártról közzétett hamis információk; valamint a közszolgálati médiaszolgáltatók egyenlőtlen és/vagy elfogult tudósítása (két ügy). A kormánypárti tudósítások sorozatos túlsúlya az országos közmédia műsoraiban és online platformjain eredményezte a legmagasabb bírságot, de annak össze sem haladta meg a 2 millió forintot . 87 Az egyik eset a kormánypárt egyik választási szórólapját érintette, amely hamis állításokat tartalmazott a TISZA választási programjáról; két eset ugyanazon független jelöltet érintette, aki jogtalanul használta a TISZA választási arculatát; egy eset pedig egy Fidesz-jelöltet és helyi képviselőt érintett, aki egy oktatási intézményben kampányolt.

ODIHR Választási Megfigyelési Misszió Oldal: 16 Magyarország, Országgyűlési választások, 2026. április 12. Időközi jelentés (2026. február 26 – március 25.) esélyegyenlőség, választások tisztasága és/vagy jóhiszeműség elveit. 88 Az egyik ügyben hozott határozatban, amelyet az Alkotmánybíróság később megsemmisített, a Kúria úgy foglalt állást, hogy egy közszolgálati médiaszolgáltató közösségi oldala megsértette az esélyegyenlőség elvét azzal, hogy egy napon belül túlnyomó részt a kormánypárt tevékenységéről tudósított, és eltiltotta a jövőre nézve az azonos magatartás tanúsításától. 89 Március 23-án a Kúria új határozatot hozott az ügyben, amelyben ismét megállapította, hogy a közszolgálati média online platformjának is be kell tartania az esélyegyenlőség elvét, és új érveléssel támasztotta alá álláspontját és állapított meg jogsértést az ügyben. 90 XII. VÁLASZTÁSI MEGFIGYELÉSEK A ODIHR korábbi ajánlásai ellenére a jogszabályi környezet továbbra sem tartalmaz rendelkezéseket a belföldi, pártfüggetlen választási megfigyelésről. 91 Több civil szervezet is arról tájékoztatta a ODIHR VMM-t, hogy a korábbi választásokkal ellentétben nem vesznek részt a politikai pártok által delegált szavazatszámláló bizottsági tagok toborzásában és képzésében, mivel az általuk megkeresett politikai pártok úgy döntöttek, hogy ezeket a folyamatokat maguk intézik. A szavazatszámláló bizottsági tagok jelölése mellett a nyilvántartásba vett országos listával rendelkező szervezetek legkésőbb április 2-ig megfigyelőket delegálhatnak a választási irodák és bizottságok mellé a levélszavazatok összesítése és ellenőrzése, valamint az újraszámlálás megfigyelése érdekében. Az NVI által akkreditált nemzetközi megfigyelők jogosultak a választási folyamat minden szakaszát megfigyelni. Március 23- ig 7 nemzetközi szervezet, valamint 14 külföldi választási szerv és egyéb állami intézmény összesen 121 megfigyelőt regisztrált. XIII. ODIHR VMM TEVÉKENYSÉGEK A ODIHR VMM február 26-án kezdte meg munkáját Budapesten. A misszió találkozókat folytat és rendszeres kapcsolatot tart fenn az NVB-vel, az NVI-vel, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, az ÁSZ-szal, a SzH-val, az Államkincstárral, valamint a választási folyamatban részt vevő egyéb kormányzati és állami intézményekkel, politikai pártokkal, jelöltekkel, civil szervezetekkel, a médiával és helyben levő külképviseletekkel. A ODIHR VMM helyszíni megfigyelői március 7-i kiküldetésük óta megyei és helyi szinten találkoznak érdekelt felekkel . Az EBESZ Parlamenti Közgyűlése és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése bejelentette, hogy megfigyelő delegációkat kíván küldeni a választások napján, április 12 -én. Kizárólag a jelentés angol nyelvű változata hivatalos dokumentum. 88 A Kúria 18 jelöltek nyilvántartásba vételével kapcsolatos TVB határozattal szemben, és 17 NVB döntéssel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmet bírált el. Tizenhárom ügyet érdemi vizsgálat nélkül elutasított. 89 Március 13-án az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria döntését, megállapítva, hogy az megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogot, mivel nem indkolta egyértelműen, hogy a közösségi oldalak a törvény értelmében médiaszolgáltatónak minősülnek- e. Március 24-én az Alkotmánybíróság egy másik, ugyanezen ügyben hozott kúriai határozatot is megsemmisített. 90 A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény 123.§- a és a polgári perrendtartásról szóló törvény 427. és 428.§-ai értelmében a Kúriának soron kívül új határozatot kell hoznia, amennyiben ítéleteit az Alkotmánybíróság megsemmisíti. Az ügyet ugyanazon bírói tanácsnak kell tárgyalnia, mint amely az alapügyben is eljárt. 91 Az EBESZ 1990- es Koppenhágai dokumentumának 8. pontja kimondja, hogy az EBESZ „tagállamai úgy vélik, hogy a külföldi és hazai megfigyelők jelenléte hozzájárulhat a választási folyamat javításához azokban az államokban, ahol választásokra kerül sor.”